Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, ennél kicsivel több pedig NER-közeli vállalatokhoz került – közölte a G7.
Mint a gazdasági hírportál megírta, az Európai Unióban (EU) minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. A magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, meglehetősen bonyolultan lehet belőle adatokat kinyerni. Az EU rendszeréből azonban évente le lehet kérni teljes adatbázist. A G7 az utolsó, egyben elérhető évet, a 2017-est elemezte.
Azzal a feltételezéssel éltek konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel becsülték meg, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
Talán érdekesen hathat, hogy a két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések befutója, a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, majd jött a Duna Aszfalt. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítették, de így tettek a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel csak becsülni tudták az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg. (A részletes táblázat a G7 cikkében található.) A piac tehát igen koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen egy olyan tisztázatlan hátterű, egy a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkében a G7 részletesen is bemutatta ennek a csoportnak, a Belfrynek a hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
A G7 uniós forrás alapján közölte, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudják elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgálták azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják. A G7 összegezte, hogy szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát mégis nem magyar cégek nyerik el. Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei, vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb, mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebbet, mint 400 milliárd. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgálták, hogy a
NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő
vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek
mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot
kaptak ezek a cégek becslésük szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky
a G7 becslése szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel
azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által
favorizált cégek.
