Mi lesz, ha leállnak a magyarországi autóipari beruházások?

Május 18-án dönt arról Donald Trump amerikai elnök, hogy valóban bevezetik-e az unióból érkező autókra a beígért védővámokat. Amennyiben valóban vámot vetnek ki az európai autókra, akkor a német gyártók sorra mondhatnak le a további kapacitásbővítésekről – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter. Az ING vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a mértékadó német üzleti lap, a Handelsblatt múlt vasárnapi cikke szerint veszélybe kerülhetnek a tervezett magyarországi autógyári beruházások.

Az elemző úgy véli, amennyiben Washington bevezeti a védővámokat, úgy a tervezett kecskeméti full-flex üzemet Magyarország helyett az Egyesült Államokban építheti fel a Daimler, hogy kikerülje a védővámokat. (A full-flex típusú üzemben a legkorszerűbb technológia révén a kompakt modellek, a szedánok, az elektromos autók, az első- és hátsókerék-meghajtású modellek folyamatosan és egymás mellett jöhetnének le a gyártósorról.) A BMW-nél semmi sincs kőbe vésve, a HVG kérdésére hétfőn egyelőre úgy reagáltak: az új gyár Magyarországon további kapacitásbővülést hoz majd globális gyártóhálózatukban.

A Handelsblatt azt írta, a BMW tavaly nyáron, a debreceni gyárépítés bejelentésekor is a globális kereslet növekedésével indokolta a német autógyártó a beruházást, mostanra azonban változott a helyzet. Az azóta eltelt háromnegyed év alatt két profitvárakozási jelentés is napvilágot látott, az autók értékesítése pedig csökkenő tendenciát mutat. Így a lap belső körökből származó információi alapján csak az a biztos, hogy idén lerakják a debreceni üzem alapkövét, a jövőről semmit nem tudni. A hírek szerint intenzív tárgyalások folynak a tervezett gyár jövőjéről.

Oliver Zipse termelési igazgató reménykedik az alacsony költségkörnyezetbe tervezett gyár felépítésében, ezzel szemben Nicolas Peter pénzügyi igazgató úgy látja, már jelenleg is feszült a vállalatcsoport pénzügyi helyzete, és egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vállalat profitkilátásaira a kiépülőben lévő túlzott kapacitások. A kereskedelmi háború miatti esetleges amerikai büntetővámok okán a BMW átgondolja az Egyesült Államokba irányuló exportot, azaz piacvesztéssel számol. Ebben az esetben pedig a tervezett magyarországi gyár csak súlyosbítaná a túlkapacitások miatti nehézségeket.

Amíg a BMW-nél még vacillálnak a magyarországi beruházással kapcsolatban, addig a Daimler már döntött is. A Handelsblatt információi szerint a tervbe vett kecskeméti kapacitásbővítést legalább egy évvel elhalasztották. A lap értesülését először cáfolták, később azonban a Daimler elismerte, hogy időlegesem felfüggesztették a gyárbővítést.

Az egymilliárd euró értékű magyarországi beruházás halasztása is logikus döntés, mert a Daimler személygépkocsi-értékesítésének átlagos haszonkulcsa 9 százalékról 6 százalékra esett. Ugyanakkor a néhány évvel ezelőtti 8 milliárd euróról 14 milliárd euróra emelkedett a vállalatcsoportnál a kutatás-fejlesztésre költött összeg. Most az elektromos és önvezető autók fejlesztése áll a figyelem középpontjában, amire az európai szabályozás, illetve a vetélytársak kényszerítik a céget, így jelentősen hátrébb sorolódtak az olyan beruházások, mint a tervezett kecskeméti gyárbővítés.

Virovácz úgy véli, bár valamelyest csökkenti a magyar gazdaság növekedési kilátásait a két gyár építésének esetleges meghiúsulása, nem jelent tragédiát. A kapacitás- és munkaerőhiánnyal küszködő magyar építőipar felszabaduló erőit ugyanis legalább részben leköthetik a sorban álló egyéb beruházások. Ugyanakkor tény az is, hogy hosszú távon a beruházások esetleges elmaradása miatt csökkenhet a magyar gazdaság tervezett exportkapacitása, ami lassíthatja a magyar növekedést.

De nem csupán az autóipari beruházások esetleges elmaradása okozhat gondot a magyar költségvetés számára. Kérdésünkre az elemző elmondta, az uniós támogatások várhatóan 10–15 százalékkal csökkenhetnek az európai parlamenti választások után induló tárgyalások eredményeként. Így a költségvetésnek mélyebben a zsebébe kell majd nyúlni ahhoz, hogy megvalósulhassanak azok a – növekedés szempontjából fontos – beruházások, amelyekhez uniós pénzt használunk fel. Ez jelentős többletkiadást jelent a büdzsé számára, hiszen a jelenlegi 15 százalékos önrész helyett 20–25 százalékot kell majd hozzátennie az államnak ezekhez a beruházásokhoz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!