Gazdák kontra migránsok? Miért gyűjtött aláírásokat a Fidesz?

Az európai parlamenti választások kapcsán hónapokon át folyt az aláírásgyűjtés a magyar gazdák körében annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) ne vágja meg a jövőbeni agrártámogatásokat. Ezzel párhuzamosan a kormánypártok a vidéki kampánykörutakon azzal riogatták a gazdálkodókat, hogy 2021 után kifejezetten a bevándorlás támogatása miatt jut majd kevesebb pénz a brüsszeli Közös Agrárpolitikára (CAP, magyar rövidítéssel: KAP). Ez azonban erőteljes félremagyarázása a legkorábban ősszel záruló uniós költségvetési vitáknak.

Mennek a britek, viszik a pénzüket

A május 17-én zárult aláírásgyűjtést a fideszes országgyűlési képviselők által vezetett Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) indította el, még február végén. Sajnos Brüsszel lassú reakcióidejét jól jellemzi, hogy csak április végén igyekezett közleményben eloszlatni a félreértéseket. Az eredményről Nagy István agrárminiszter május 20-án számolt be, elmondása szerint majdnem 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az unió magyarázata szerint az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Európa büdzséje a britek várható távozása miatt évi tízmilliárd euróval szűkül (az Egyesült Királyság a közös költségvetés második legnagyobb befizetője volt). Így a 2021–2027 uniós költségvetési ciklusban valóban kevesebb pénz juthat sok mindenre, többek között a mezőgazdaság támogatására is.

A KAP részaránya a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban mért 39 százalékról 28,5 százalékra mérséklődhet a következő hétéves időszakban – árulta el Nagy István Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdésére. Összegszerűen csaknem 92 milliárd eurós csökkentésről van szó (2018-as árakon), így összesen 365 milliárd eurót (nagyjából 117 ezer milliárd forintot) irányoznának elő a KAP számára. Ez az összeg a gazdáknak járó közvetlen kifizetések (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és a vidékfejlesztési projektek támogatása (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) között oszlik meg. Az új pénzügyi ciklusban Magyarországnak is elvonással kell számolnia, így összesen mintegy 11,5 milliárd eurót kaphat a két uniós alapból. Az első pillérben, vagyis a közvetlen kifizetéseknél folyó áron közel 4, 2018-as árakon 16,4 százalékos a Brüsszel által javasolt csökkentés mértéke. A jóval kisebb összegű vidékfejlesztési pillérnél még nagyobb az érvágás, folyó áron csaknem 16, 2018-as árakon 26,6 százalékkal lehet kisebb a keret. A miniszteri válaszból – pedig a kérdés igazából erre irányult – azonban nem tudható meg, hogy a kormány mire alapozza azon állítását, miszerint a mezőgazdasági források a migráció támogatása miatt fognak csökkenni.

A kormánynak lenne mozgástere

– Hazánk a még el nem fogadott javaslat alapján a tagállamok közül egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapná – mondta lapunknak Steinmetz Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője. Mint hozzátette, a tervezet szerint a kormány megteheti, hogy a vidékfejlesztési források egy részét az első pillérbe, a közvetlen, területalapú támogatások irányába csoportosítja át. Emellett Brüsszel igazságosabb elosztási rendszert is javasol, amelyben a kisebb, a pályakezdő, valamint a munkahelyeket teremtő gazdák kapnának nagyobb figyelmet és támogatást. Ami pedig a vidékfejlesztési pillérben kieső összeget illeti, ezt a magyar kabinet úgy kompenzálhatja, ha már „Magyarország jobban teljesít”, hogy a nemzeti hozzájárulás mértékét az eddigi nagyon alacsony szintről megemeli – fejtette ki Steinmetz.

Az agrár- és vidékfejlesztési források előre látható csökkenése tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termelőkhöz kevesebb támogatás fog érkezni, mivel a kormánynak van mozgástere. Ettől függetlenül igaz az is, hogy az EU-nak új prioritásai vannak, és 2021-től többet szeretne költeni az innovációra, a fiatalokra, a környezetvédelemre és a belbiztonságra. Ez utóbbihoz tartozik a Migráció és határigazgatás nevű fejezet, amely fő célja, hogy megszilárdítsa az EU külső határainak védelmét, de jut még belőle a menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az unió területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. A bizottság közleménye szerint a fejezet a javasolt teljes uniós büdzsének mindössze 1,5 százalékát teszi, vagyis nem korrekt azt állítani, hogy pusztán emiatt kapnak esetleg kevesebb a pénzt a gazdák a jövőben.

„Nem szabad demagóg módon összemosni a migráció kérdésével”

Ugyanakkor fontos támogatni a kormányt abban, hogy eredményesen lobbizzon az uniós mezőgazdasági támogatásokért, de ezt nem szabad demagóg módon összemosni a migráció kérdésével – szögezte le a jobbikos politikus. Arra is figyelmeztetett, hogy az összes uniós támogatásunk veszélybe kerülhet, ha az Orbán-kormány – egyébként már tételesen megcáfolt – hazugságaival tovább rontja az Európai Unió és hazánk viszonyát. Nemrégiben Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti választási csúcsjelöltje jelentette ki, hogy nem kaphatnak uniós támogatást azok a tagországok, amelyek gyűlöletkampányt folytatnak a közösség ellen, és nem tartják be a demokratikus normákat. A politikus szerint e felelőtlen politika folytatása több százezer magyar család megélhetését teszi kockára. Mint ugyanis Győrffy Balázs, a NAK elnöke egyszer kijelentette, „azzal legyünk tisztában, hogy az EU-s források nélkül a mezőgazdasági vállalkozásoknak a nagyon nagy része, egyes számítások szerint a háromnegyede veszteséges lenne”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/20. számában jelent meg, 2019. május 17-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/20. számban? Itt megnézheti!