Évekkel azután, hogy jó néhány közép- és kelet-európai országban – köztük Magyarországon – vizsgálatokkal bizonyították a helyi hatóságok, hogy a multinacionális vállalatok termékei más minőségűek ezekben az országokban, mint Nyugat-Európában, az Európai Bizottság is ellenőrzésekbe kezdett. Két évvel ezelőtt vizsgálat indult, amelynek – lapunk birtokába került – első eredményei részben igazolták a korábbi felvetéseket.
Konkrét termékeket ugyan nem említ a jelentés, de olyan árucsoportok szerepelnek benne, mint bébiétel, üdítő vagy például sör. Az értékelt 128 élelmiszerből vett 1380 darabos minta – nemzetközi márka, illetve az üzletláncok saját márkás árui – csaknem harmada (31 százalék, 39 termék) egészen bizonyosan megtéveszti a vásárlót, hiszen annak ellenére azonos (9 százalék, 11 termék) vagy nagyon hasonló (22 százalék, 28 termék) a csomagolása, hogy az egyes országokban jelentősen eltérő az áru összetétele. Ugyanakkor 26 százaléknyi portékánál az eltérő összetételt eltérő csomagolás is mutatta. (Az összetételt tekintve azonosnak tekintette a vizsgálat a terméket, ha minden összetevő és azok mennyisége is azonos volt, hasonlónak, ha 10 százaléknál kisebb, s különbözőnek, ha ennél nagyobb volt az eltérés.)
Beigazolódni látszanak az uniós élelmiszerek eltérő minősége miatti félelmek | Magyar HangVagyis ezekről elmondható, sértik az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvét. Ezeket az élelmiszereket megvásárolva ugyanis a csomagolásra tekintve azt gondolhatja a vevő, hogy ugyanazt a minőséget kapja például Németországban, mint Magyarországon vagy Szlovákiában, holott – mint a vizsgálat igazolta – erről szó sincs.
A teszt eredményét erősíti, hogy öt – egymástól független – döntnök véleménye alapján született, illetve hogy az angol nyelvű vizsgálat során a felkért nemzeti hatóságok esetleges fordítási hibáit korrigálták. A szakemberek egészen apró részletekbe menően hasonlították össze a termékek csomagolását, így például figyelembe vették a színeket, a betűtípusokat és a betűk méretét, majd ezek alapján hozták meg ítéletüket. Ha csak egyetlen tényező is eltérő volt, akkor már nem minősült azonosnak az árucikk csomagolása. Vagyis a vizsgált árucikkek csaknem harmadáról igen nagy bizonyossággal elmondható, hogy megtéveszthetik a vásárlókat. A teszt készítői ugyanakkor felhívják a figyelmet, nem mutatható ki, hogy bizonyos országokban vagy régiókban magasabb lenne a félrevezető élelmiszer-jelölés aránya, mint a vizsgálatban részt vevő 19 ország bármelyikében.
A tesztet a korábbi magyar, cseh, szlovák és bolgár vizsgálatok nyilvánosságra kerülését követően 2017-ben rendelte el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, s bár az összes tagállamot felhívták a részvételre, csak 19 ország küldött adatokat a vizsgálóknak. A vizsgálat során kilenc osztályba sorolták az élelmiszereket csomagolásuk és összetételük figyelembevételével.
Zöld jelzést kapott a termékek pontosan egyharmada, amelyeknek összetevői azonosak voltak a vizsgált országok mindegyikében. Ebben a csoportban a készítmények 23 százalékának csomagolása is ugyanolyan volt mindenütt, 8 százaléknál csak kisebb eltérések mutatkoztak, két százalék esetében pedig jelentős volt a küllembeli eltérés.
Az összes vizsgált élelmiszer 9 százaléka kapott sárga jelzést, ami annyit jelent, hogy mindenütt hasonló, de nem teljesen azonos az összetételük. Háromszázaléknyi terméknél a hasonló összetételt minden országban megegyező csomagolásban árusították, négy százalék volt a hasonló csomagolással a boltok polcaira került árucikk, és két százalékban a csomagolás jelentősen eltért egymástól a vizsgált országokban.
Végül piros jelzést kaptak a fent már említett, a vásárlókat megtévesztő, az EU tisztességtelen kereskedelmi direktívájába ütköző élelmiszerek.
A vizsgálatról kikerült jelentés nem nevez meg konkrét termékeket, annyit lehet tudni, hogy más termékcsoportok mellett italokat, édességeket biztosan elemeztek. Ezzel még nincs vége a tesztsorozatnak, a következő lépcsőben kerül sor az érzékszervi vizsgálatra, ahol a szakértők íz, szín, állag és egyéb érzékszervi-fizikai jellemzők alapján rangsorolják az élelmiszereket. Ezt követően alakul majd ki a tesztsorozat végleges eredménye.
Navracsics: Nem látszik szisztematikus kelet-nyugati megkülönböztetés
Cikkünk kapcsán Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos – aki a vizsgálatot végző uniós intézmény, a Joint Research Center működését is felügyeli – a Magyar Hanggal közölte: az Európai Bizottság valóban dolgozik egy ilyen elemzés véglegesítésén. „Az előzetes eredmények alapján nem látjuk jelét szisztematikus kelet-nyugati megkülönböztetésnek, ugyanakkor sok esetben találtunk arra utaló jelet, hogy különböző összetételű termékek ugyanolyan vagy hasonló csomagolásban kaphatók az egyes tagállamokban, ami megtévesztheti adott esetben a fogyasztókat. Alá kell azonban húzni, hogy az összetételbeli különbség nem feltétlenül jelent jobb vagy rosszabb minőséget – lehet, hogy két nagymama lekvárja nem ugyanolyan, de attól még lehet mindkettő finom és jó minőségű.”
