Százmilliárdokat bukhat Magyarország

Miközben az Orbán-kormány a családtámogatási rendszer támadásával vádolta Brüsszelt – alaptalanul – az európai parlamenti választások finisében, nagyokat hallgatott az uniós pénzek hazai felhasználása körüli valós szabálytalanságokról. Az Európai Bizottság (EB) most megint óriási összegeket kénytelen visszakérni vagy bírságként kiszabni a szabálytalanságok és a korrupció mértéke miatt. Mindenképpen jár az újabb büntetés, csupán a mértéke kérdéses. – Az egyeztetések kimenetelétől függ, hogy 500-600 milliárd forintra vagy kevesebbre, esetleg 200-300 milliárd forintra rúg majd a korrekció összege – mondta lapunknak Jávor Benedek, a Párbeszéd távozó európai parlamenti képviselője. Százmilliárdok múlnak tehát a kormány hozzáállásán.

Jávor Benedek emlékeztetett arra, hogy a rossz előjelek már tavaly mutatkoztak. Akkor a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) miatt akadt el hosszabb időre az uniós források kifizetése. A megyék ugyanis „önkényesen, politikai alapon döntöttek projektek támogatásáról, illetve elutasításáról, nem volt megfelelő kritériumrendszer a pályázatok elbírálására, és a döntések ellen nem is volt megfelelő jogorvoslat, illetve az irányítóhatóságnak sem volt megfelelő hatásköre erre”.

A kormány végül szép csendben úgy változtatta meg a vonatkozó jogszabályokat, ahogy az Európai Bizottság kérte, így a teljes Top költségvetésének 10 százalékában megállapított átalánybüntetést – becslések szerint 70-80 milliárd forintot – kell visszafizetnie.

Brüsszel most azért helyezett kilátásba újabb, ezúttal „halmazati büntetést”, mert a különböző vizsgálatok mind arra jutottak, hogy az uniós forrásból támogatott hazai projektek közbeszerzéseinél sok a szabálytalanság, az ellenőrzés nem működik megfelelően, így tág tere van a korrupciónak. Ráadásul a problémák rendszerszintűnek tűnnek, szinte minden terület érintett. Ezt jól mutatja, hogy a 2015–2017-es időszakból 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgálva az EB 29-ből 24 projektben talált kivetnivalót. A 24.hu úgy tudja, számos olyan beruházást vizsgáltak, ahol a szerződéses ár rendre 20–70 százalékkal meghaladta a közbeszerzési felhívásban becsült értéket. Ez tehát az egyik ügy, amely miatt pénzügyi korrekcióra kell számítani.

A szakpolitikus úgy tudja, a másik ügy a kormányzati gigatenderként elhíresült, 420 milliárd forintos víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos keretközbeszerzés – ennek egyik fő nyertese Mészáros Lőrinc –, amelyben az Európai Bizottság már a tender kiírásánál súlyos szabálytalanságokat talált. Mindezen felül, értesülése szerint az EB öt operatív program 2018- as éves számláit utasította vissza a szabálytalanság mértéke miatt (van olyan, amelyiknél eléri a teljes összeg tíz százalékát).

Itt tartunk tehát most, a bizottság több ügy miatt is 25 százalékos korrekciót javasol. A kormány ezt alkudhatja le tíz százalékra, ha hajlandó teljesíteni az EB elvárásait, és kijavítja a közbeszerzések hiányosságait. A 24.hu viszont úgy tudja, szakértők kétlik, hogy ennyivel beérné Brüsszel, miután a korábbi vizsgálatokban szereplő reprezentatív mintákban súlyosabb szabálytalanságokat találtak, amelyekért projektenként jellemzően 25, esetenként – mint Tiborcz István egykori érdekeltsége, a közvilágítás-szerelő Elios Zrt. esetében – 100 százalékos támogatásmegvonást javasoltak. Jávor Benedek megjósolhatatlannak tartja a tárgyalások kimenetelét, és ezen ügyek nem vetnek jó fényt Magyarországra, valamint legkevésbé sem jó üzenet a 2020 utáni hétéves uniós költségvetés végső számairól való döntés küszöbén.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!