Egyes európaiak úgy érzik, hogy az általuk vásárolt élelmiszerek más minőségűek, talán rosszabbak, mint a máshol kaphatók. Az Európai Bizottság ezért tudósok segítségével ellenőrzést indított, hogy objektív szempontok alapján vizsgálják meg ezeket az eltéréseket – értékelte Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos annak a hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésnek az eredményeit, amelyet Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kezdeményezésére indított a Bizottság két évvel ezelőtt, s amelynek előzetes eredményeit korábban már ismertette a Magyar Hang.
A vizsgálatot végző uniós intézmény, a Joint Research Center működését is felügyelő uniós biztos hozzátette, az eredmények vegyesek: „bár örülök, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kontinens keleti felében más az élelmiszerek összetétele mint nyugaton, aggódom amiatt, hogy kiderült, a tesztelt termékek egyharmada más összetételű annak ellenére, hogy azonos vagy hasonló márkajelzéssel kerülnek forgalomba”.
A mostani, 4,5 millió eurós vizsgálat során tisztázták, a közelmúltban elfogadott új fogyasztóvédelmi szabályok értelmében mely esetekben minősülnek kettős minőségűnek egyes termékek. Közös módszertant hoztak létre a tesztelésre, és iránymutatást adtak a nemzeti hatóságoknak a vizsgálatok elvégzésére.
Uniós vizsgálat: a tesztelt élelmiszerek harmada megtévesztheti a vásárlót | Magyar HangA vizsgálatok ezzel még nem értek véget, hiszen további 1,26 millió euró költségvetésű pályázatot írnak ki a fogyasztóvédelmi szervezetek számára hasonló ellenőrzések elvégzésére, a potenciálisan félrevezető, a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat kiszűrésére.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálat főbb eredményei a következők. Az értékelt 128 élelmiszerből vett 1380 darabos minta – nemzetközi márka, illetve az üzletláncok saját márkás árui – csaknem harmada (31 százalék, 39 termék) egészen bizonyosan megtéveszti a vásárlót, hiszen annak ellenére azonos (9 százalék, 11 termék) vagy nagyon hasonló (22 százalék, 28 termék) a csomagolása, hogy az egyes országokban jelentősen eltérő az áru összetétele. Ugyanakkor 26 százaléknyi portékánál az eltérő összetételt eltérő csomagolás is mutatta.
A termékek pontosan egyharmadának összetevői azonosak voltak a vizsgált országok mindegyikében. Ebben a csoportban a készítmények 23 százalékának csomagolása is ugyanolyan volt mindenütt, 8 százaléknál csak kisebb eltérések mutatkoztak, két százalék esetében pedig jelentős volt a küllembeli eltérés.
Az összes vizsgált élelmiszer 9 százalékának minden vizsgált országban hasonló, de nem teljesen azonos az összetételük. Háromszázaléknyi terméknél a hasonló összetételt minden országban megegyező csomagolásban árusították, négy százalék volt a hasonló csomagolással a boltok polcaira került árucikk, és két százalékban a csomagolás jelentősen eltért egymástól a vizsgált országokban.
