Mélyebb és hosszabb válságra lehet számítani, mint tíz évvel ezelőtt – jósolja Nouriel Roubini sztárközgazdász a Project Syndicate honlapon megjelent friss elemzésében. A 2008-as válság előrejelzése óta Mr. Balsors néven emlegetett közgazdász tavalyi jóslatát erősítette meg, mondván, hogy az egy évvel ezelőtt azonosított tíz problémacsoportból kilenc még mindig létezik. Virovácz Péter és Bod Péter Ákos szerint azonban árnyaltabb a helyzet.
Mr. Balsors érvelése szerint a kormányoknak és a jegybankoknak elfogytak az eszközeik, amelyekkel beavatkozhatnának a mind több eladósodott ország és vállalkozás megsegítésére, ráadásul egyre több a feszültség a világpolitikában, ami mind a válság kitörésének esélyét erősíti.
Ez a válság nem az a válság
„2019-ben alapvetően más a világgazdaság helyzete, mint a 2008-2009-es válság idején volt. Akkor kifejezett pénzügyi válság következett be, amire nem, vagy csak alig valaki számított, most viszont már hosszabb ideje mindenki arról beszél, hogy jaj, jön a válság" – értékeli a jelen állapotot az ING vezető elemzője. Virovácz Péter szerint jelentős különbség 2008-hoz képest, hogy a Roubini által kifejtett, válság irányába mutató tényezők döntő többsége nem gazdasági, hanem politikai eredetű. Ilyen például a Donald Trump amerikai elnök által indított kereskedelmi háború, vagy az unió lassú döntéshozatali metódusa, amit jól jellemez, hogy még a közösségi vezetők megválasztása is nehézkesen megy.
„A világgazdaságban most tapasztalható jelek egy, a 2008-ashoz hasonló hirtelen és váratlanul kialakuló krachot nem vetítenek előre. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy a Roubini által vázolt – elsősorban politikai jellegű problémák – nem egyszerre fognak bekövetkezni. Hol az egyik, hol a másik jelentkezik, ami csak lassítani fogja a világgazdaság növekedési ütemét, de nem számíthatunk drasztikus visszaesésre" – fejtegeti az elemző, aki szerint ebbe az irányba mutat, hogy miután mindenki számít a krízisre, már élesítették, és szükség esetén használni fogják azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek elhárítani a bajt.
Csaba László: Közelít a válság, s mi nem készültünk fel rá | Magyar Hang
Kezdő újságíró gondatlansága miatt kerülhetett fel, majd később le a Soros-listáról Csaba László közgazdász, akadémikus. Szerinte a Közép Európai Egyetem (CEU) továbbra is folytatja az oktatást Budapesten. A CEU és a Corvinus professzora túlzottan optimistának tartja Varga Mihály 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedési előrejelzését, már csak azért is, mert a magyar versenyképesség gyenge és a termelékenység alacsony.
Virovácz Péter szerint Roubininek akkor lenne igaza, ha az általa vázolt tíz tényező egyszerre következne be, s egymás hatását erősítve valóban visszaesésbe taszítaná a világgazdaságot. Ennek azonban minimális az esélye. Abban ugyanakkor igaza van Mr. Balsorsnak, hogy hosszan elhúzódó lesz a folyamat, vagyis akár négy-öt éven keresztül, vagy még tovább érezteti majd hatását. Annál is inkább, mert ha 2020-ben ismét Donald Trumpot választják meg elnöknek az USA-ban, akkor folytatódhat a kereskedelmi háború, illetve az a rossz gyakorlat, hogy az elnök twitter-üzenetben bírálja a világot, vagy például az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve intézkedéseit.
Mindenképp lesz lassulás, csak az a kérdés, mekkora
Bod Péter Ákos közgazdász professzor, akadémikus szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekedésre ható tényezők jó része geopolitikai jellegű, mint például a kereskedelmi háború, vagy az, hogy miként alakul az amerikai-iráni, netán az orosz-kínai viszony. Tehát semmiképpen nem klasszikus gazdasági válságról lehet szó.
„A nyugati világ, ahová mi is soroljuk magunkat, már rég túl van a gazdasági válságon, 2008 óta több mint 11 millió munkahely létesült Európában, növekszik a gazdaság. Ilyen hosszú fellendülés után viszont elkerülhetetlennek tűnik a visszaesés" – fejtegeti a professzor. De hogy az lassulás, visszaesés vagy mély válság formájában érkezik-e, nem lehet biztosan tudni. Roubini jóslata kapcsán arra is felhívja a figyelmet Bod Péter Ákos, hogy Mr. Balsors elsősorban a befektetők szempontjából vizsgálódik. Abban igaza lehet, hogy például egy-egy technológiai részvény árfolyama valami miatt jelentősen eshet, ami tragédia a részvénytulajdonosoknak, de ettől függetlenül a gazdasági növekedés akár viszonylag kedvező is lehet, azaz nem visszaesés következik be, hanem csak a növekedési ütem lassulása.
„Az azonban bizonyos, hogy lefelé mutató kockázatok vannak a világban, s a nyugati világban mindenképpen a gazdaság lassulására lehet számítani. Hogy az mekkora lesz, az a nagy kérdés" – teszi hozzá. A magyar viszonyokat figyelembe véve pedig arra hívja fel a figyelmet, semmiképpen nem szabad az elmúlt, kivételes évtizedben elért növekedést előrevetíteni, mert akkor becsapjuk magunkat, azaz nálunk is lassulásra kell számítani.
