Nincs aki leszedje a gyümölcsöt, elrohad a termés

Nincs aki leszedje a gyümölcsöt, elrohad a termés

Szilva a földön (Fotó: Facebook/gazdahely)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A munkaerőhiány miatt a hazai zöldség-gyümölcs ágazat elvesztette versenyképességét. Nincs olcsó munkáskéz, aki leszedje a termést – nyilatkozta a Magyar Hangnak Raskó György egy növényorvos, szaktanácsadó, Harcsa Marietta Facebook-posztjára reagálva. A bejegyzésben egy termelő arról panaszkodik, hogy 150 mázsa szilvája rohad el a földön.

A mezőgazdasági vállalkozó arról beszélt, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban nem ritka a hasonló jelenség, mert nincs ember, aki leszedné a termést. Azok a magyarok ugyanis, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek, már rég Nyugat-Európában, jellemzően Ausztriában, Németországban, Olaszországban dolgoznak. Akik itthon maradtak, és elérhetőek a vállalkozók számára, nem alkalmasak az ilyen munkákra.

null

null

Raskó György kiemelte, a probléma általános, és javulás nem is nagyon várható. Példaként említette, hogy a magyar fűszerpaprika ágazat is hanyatlóban van a munkaerőhiány miatt. Tíz évvel ezelőtt még Romániából, Szerbiából érkezett munkaerő, akik ma viszont már nem hajlandók Magyarországon dolgozni.

Egyre drágább a nagybevásárlás: ha véget ér a zöldségár-emelkedés, jönnek a húsok | Magyar Hang

A családok jó részét érhette felkészületlenül, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen, összességében nagyjából 20 százalékkal drágultak a burgonyafélék, a friss zöldségek és gyümölcsök. Ráadásul épp a leghétköznapibb termékek ára - a krumpli mellett például a vöröshagyma vagy a fejes káposzta - akár másfél-kétszeresére is nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A nagyvállalkozó szerint megoldás lehetne az olcsó, keleti munkaerő, jellemzően Ukrajnából, ők azonban nem, vagy csak nagyon kevesen jönnek a magyar mezőgazdaságba. Ennek oka, hogy a magyarok alig-alig beszélnek más nyelveket, az ukránok pedig magyarul egyáltalán nem tudnak.

Személyes példaként említette, hogy saját gyümölcsösébe is igen nehezen tudott ukránokat verbuválni, hiszen csak úgy jönnek ide, ha sikerül egy-egy kárpátaljai magyart találni – ami nem egyszerű dolog –, aki beszéli mindkét nyelvet.

Versenyt futnak az ukrán munkaerőért | Magyar Hang

Erőteljes verseny folyik Közép-Európában az ukrán dolgozókért: eddig a lengyelek és a csehek bizonyultak a legsikeresebbnek az értük folyó küzdelemben, Varsót azonban már most az aggasztja, hogy a munkaerőpiaci szabályozás folyamatban lévő liberalizálásával a németek elszipkázzák az ukránok legképzettebb rétegét. Érdekes módon őket politikai értelemben egyik országban sem sorolják a migránsok közé.

– Sajnos a magyar nyelv kilóg az európai nyelvi környezetből, így gyakorlatilag egyik szomszédos országból érkezőkkel sem nagyon tudjuk megértetni magunkat – hangsúlyozta Raskó György. – Így például az ukrán mezőgazdasági munkások sokkal szívesebben mennek Lengyelországba, ahol a nyelvi problémák nem jelentenek különösebb akadályt. Jelenleg 450 ezer ukrán dolgozik Lengyelországban, azaz kétszer annyian vannak ők, mint ahányan a teljes magyar mezőgazdaságban dolgoznak.