Mit tegyenek azok a katások, akik levelet kaptak a NAV-tól?

Meglepően gondoskodó levelet kaptak a katázó kisadózók a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). Az adóhatóság azért kampányol, hogy a főállású kisadózók válasszák a nagyobb, havi 75 ezer forintos adófizetést az általánosan elterjedt 50 ezer forint helyett, ha szabad szemmel látható nyugdíjat szeretnének pályafutásuk végén.

– Tulajdonképpen a nyugdíjcsapda a kata egyetlen igazi hátránya – fogalmazta meg a Magyar Hang számára Vadász Iván adószakértő. Más téren a kata verhetetlen, hiszen 12 millió forint éves bevételig – az iparűzési adó kivételével – minden adót és járulékot le lehet tudni havi 50 vagy 75 ezer forintos fix befizetéssel. – Ez azt jelenti, hogy évi akár egymillió forinttal is több maradhat az adózó zsebében, ha nem bruttó 300 ezer forintos munkabérért dolgozik, hanem katázik – tette hozzá.

A gond abból adódik, hogy havi 50 ezer forint tételes adónál (a főállású katázók zöme ennyit fizet) az ellátási alap mindössze havi 98 100 forint (július elseje előtt 94 400 volt), vagyis az egészség- és a nyugdíjbiztosításban is úgy számolnak, mintha csak havi 98 100 forint jövedelme lenne a katásnak. A nyugdíjtörvény előírja, hogy ha a katázó bruttó ellátási alapja nem éri el a havi minimálbért (bruttó 149 ezer forintot), akkor a nyugdíj kiszámításakor a szolgálati időt is csak ilyen arányban – ez most 65,8 százalék – veszik figyelembe. Vagyis akinek például 20 éve van vissza a nyugdíjig, ez idő alatt mindössze 13 év szolgálati időt szerezhet. Szerencsére a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időszak meghatározásánál egy katás év már százszázalékos évnek felel meg, vagyis emiatt nem kell később nyugdíjba vonulni.

Amennyiben a katás önként vállalja, hogy többet, havi 75 ezer forint adót fizet, akkor az ellátási alap 164 ezer forintra nő (július elseje előtt 158 400), vagyis meghaladja a minimálbért. Ez esetben nincs gond a szolgálati idővel, nem lesz kevesebb a valós munkaéveknél. Kérdés persze, hogy a havi plusz 25 ezer forint befizetése mennyivel dobja meg a várható nyugdíjat. Konkrét összeggel nehéz kalkulálni, hiszen a megcélzottak körében még nem zárult le a járulékalap szempontjából aktív időszak, ráadásul a nyugdíjszabályok is bármikor megváltozhatnak.

Különféle kalkulátorok segítségével el lehet végezni egy közelítő számítást: ha valaki közel 40 éven át katázik, és csak havi 50 ezer forintot adózik, akkor 65 éves korára mai értéken nézve körülbelül havi 35–40 ezer forint körüli állami nyugdíjra számíthat. Ez az éhenhaláshoz is kevés, lássuk tehát, mi a helyzet, ha önként átáll havi 75 ezer forint fizetésére: egyből havi 70–80 ezer forintra nő az öregségi nyugdíj. Ez sem elég azonban ahhoz, hogy az illető fenntartsa otthonát, megvásárolja a szükséges élelmiszereket, és még akár valamilyen szabadidős programra is maradjon pénze. Ráadásul ha a jövőben is folytatódik a tendencia, miszerint a minimálbér évről évre gyorsabb ütemben emelkedik, mint a kata járulékalapja, eljöhet az az idő, amikor 75 ezer forint befizetése esetében is meghaladja majd a bruttó járulékalapot a minimálbér.

Szakértők már régóta hangoztatják, a katásokon elsősorban az segítene, ha a kormány újragondolná az adóztatást, és egy állandó, alacsony kulcsú, kedvezménymentes rendszert dolgozna ki, ahol a jelenleginél jóval kisebbek a munkabérre rakódó terhek, ezért nem lenne arra szükség, hogy a szerény bevételű kisvállalkozások a katázást válasszák.

Amíg ez nem következik be, úgy jár a legjobban a kisadózó, ha a kata révén megspórolt pénzt maga fekteti be, illetve teszi félre nyugdíjas éveire. Ha valaki 25 éves fejjel úgy dönt, hogy a NAV kérésére sem adózik havi 75 ezer forintot, viszont innentől kezdve havi 25 ezer forintot fizet be önkéntes nyugdíjpénztárba nyugdíjbiztosításként vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára, akkor 65 éves korára 43–44 millió forintot gyűjthet össze. Azért nem többet, mert katásként ezeknél az öngondoskodási formáknál nem vehet igénybe semmilyen adókedvezményt, hiszen nem fizet jövedelemadót. Ha a nyugdíjkorhatár elérése után 15–20 éves élettartammal számolunk, akkor a kisadózó nyugdíjas havi 240, illetve 180 ezer forinttal egészítheti ki a roppant szerény állami nyugdíjat. Jelen állás szerint tehát a közel 350 ezer katás sokkal jobban jár az öngondoskodással.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/28. számában jelent meg, 2019. július 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/28. számban? Itt megnézheti!