Az idei június volt a legmelegebb a mérések kezdete, azaz 1901 óta – derült ki az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) jelentéséből. A múlt hónapban mért átlaghőmérséklet 22,66 fok volt, ami 0,34 fokkal múlja felül az előző, 2003-as rekordot.
A hazai éghajlati változások összhangban alakulnak a globális felmelegedéssel. Lakatos Mónika éghajlatkutató szerint minden évszak, de különösen a nyár melegedett 1901 óta Magyarországon. A nyarak melegedését bizonyítja az is, hogy az öt legmelegebb június közül (2019, 2003, 2017, 2007, 1964) négy az ezredforduló utánra esik. A folyamat egyik „mellékhatása” a több forró szélsőség, valamint a hosszabb és intenzívebb hőhullám. Noha a melegedés hosszú távon egyértelmű, de az évszakban az sem ritka, hogy egy markáns hidegfront hoz lehűlést. Az éjszakák is lehetnek hűvösek helyenként, különösen a völgyekben, ahol felhalmozódik a hideg levegő.
A szakértő a Magyar Hang megkeresésére kiemelte, nagy valószínűséggel az emberi tevékenység is hatással van az éghajlati változásra: a légkör összetétele megváltozott az iparosodás kezdete óta. Az üvegházhatású gázok koncentrációja feldúsult, ami közel egyfokos melegedést, és azt eredményezte, hogy gyakoribbá váltak bizonyos szélsőségek.
És hogy mit lehet tenni ez ellen? Az éghajlatkutató úgy gondolja, hogy leginkább a fogyasztásunk visszaszorításával és megújuló energiaforrások (például napkollektorok) használatával támogathatjuk a klímavédelmet, amiben az egyéneknek is fontos szerepe van.
Az emberek ökotudatos gondolkodása mellett azonban a legfontosabb a kormányok fellépése.
– A melegedés megfékezéséhez – és ahhoz, hogy az a lehetőség szerint ne haladja meg a 1,5 fokot – a század közepére el kellene érni a karbonsemlegességet, tehát azt, hogy a különböző szektorok kibocsájtása ne haladja meg az elnyelés mértékét – jelentette ki a kutató.
Nincs aki leszedje a gyümölcsöt, elrohad a termés | Magyar Hang
A munkaerőhiány miatt a hazai zöldség-gyümölcs ágazat elvesztette versenyképességét – mondja Raskó György.
A jelek szerint ez itthon nem fog megvalósulni az unió által kijelölt időpontig. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács júniusi ülésén ugyanis a magyar, a cseh, a lengyel és az észt fél is megvétózta a javaslatot. A kormány akkor azzal indokolta a döntését, hogy álláspontjuk szerint a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar iparra, de emellett a magyar emberekre is, akiknek így a rezsiköltségei 30-40 százalékkal is megemelkednének.
A nagy meleg és a szélsőséges időjárás a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésnek is károkat okozhat: a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsadás (FruitVeB) becslései szerint az idei almatermés csak a fele lesz az előző évinek. Ez a mennyiség (450 ezer tonna) mintegy 25 százalékkal alacsonyabb a tíz éves átlagtermésnél.
– A legtöbb növénynek egyáltalán nem tesz jót a nagy kánikula, mivel így a bennük zajló biokémiai folyamatok negatív írányba változnak: a paradicsomnál a piros színanyagképzés először lelassul, majd teljesen le is állhat, ha tartósan 30 fok feletti a hőmérséklet. Almát sem lehet trópusi körülmények között termelni, viszont az olyan zöldségek, mint a kukorica vagy a paprika – amelyek Amerikából származnak – jobban bírják a meleget, de azért az öntözés minden esetben kiemelt jelentőségű – közölte Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója.
Hozzátette, a szélsőséges időjárás – így a hirtelen lehűlés vagy felmelegedés – is ugyanolyan káros hatással bír, mert a növényt erős stresszhatás éri, amiből fel kell épülnie. Ez pedig azt eredményezi, hogy a terméshozás ideje kitolódik.
