Nyilvánosságra hozták végre a Magyarországról szóló korrupciós jelentéseket

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Csütörtökön közzétették a korábban érthetetlen módon titokban tartott GRECO-jelentést, amely már tavaly elkészült, ám a magyar hatóságok csak most bólintottak rá, hogy a közvélemény is megismerhesse tartalmát. Érthető, hogy igyekeztek húzni az időt, hiszen az Európai Tanács mellett működő Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) lesújtó eredményre jutott, amikor a magyar korrupciós helyzetet vizsgálta. A tavaly év végén elkészült összeállítás mellett nyilvánosságra hoztak két korábbit is, amelyeket ugyancsak elzártak a köz elől. A jelentésekről részletesen írt a 444.hu és a hvg.hu is.

A GRECO-nak 49 ország a tagja, köztük Magyarország is. A

korrupcióellenes szervezet rendszeresen ajánlásokat tesz arról, hogy hogyan

lehetne csökkenteni a tagországokban a korrupciós kockázatokat, és ellenőrzik

ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtását is.

Magyarországnak korábban, így már 2015-ben is fogalmaztak

meg javaslatokat, többek között a parlamenti képviselők, a bírák, az ügyészek

korrupciós kitettségével és a pártfinanszírozással kapcsolatban. Többször

tettek jelentést az ajánlásaik megvalósulásáról, de ezeket a magyar kormány nem

engedte nyilvánosságra hozni.

A legutóbbi jelentésből kiderült, hogy Magyarország a négy évvel ezelőtt tett 18 ajánlásból csak ötöt teljesített.

Magyarország összességében nem teljesíti a javaslatainkat, és elszomorító, hogy a hatóságok már felvilágosítást sem adnak, hogy miért nem vezetik be a korrupcióellenes intézkedéseket – lényegében ez szerepel a GRECO csütörtöki közleményében.

A legfrissebb jelentés szerint szigorítani kellene a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerét, azt ajánlják, hogy ne csak évente egyszer kelljen nyilatkozniuk a politikusoknak, hanem azonnal, amikor jelentős változás áll be vagyoni viszonyaikban. Illetve akkor is azonnal nyilatkozniuk kelljen, ha valamilyen összeférhetetlenség merül fel, például azért, mert nagy értékű ajándékot fogadtak el. Ezen kívül azt is javasolják, hogy szigorú következménye legyen annak, ha valaki megsérti a vagyonnyilatkozatra és a bejelentésekre vonatkozó szabályokat.

Ez történik, ha egy kisember petíciót nyújt be Brüsszelben a magyar uniós források korrupciógyanúja miatt | Magyar Hang

Aki kérdezett: G. K., brit magánszemély. Aki válaszolt: az Európai Bizottság.

A GRECO jelentése részletesen foglalkozik az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) és elnökének a befolyásával, és az OBH elnökének az őt ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal (OBT) kapcsolatos konfliktusával. A szervezet álláspontja szerint felül kellene vizsgálni Handó Tündének, az OBH elnökének a bírák és bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos széles jogköreit, és nagyobb beleszólást adni az Országos Bírói Tanácsnak a folyamatba.

A korrupcióellenes szervezet közleményében külön kiemeli,

hogy mennyire aggasztónak találják a Handót ellenőrző OBT tagjaira helyezett

nyomást, és külön felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tegyenek többet az

igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításáért.

Ugyancsak problémásnak tartják a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát is, amihez ráadásul kétharmados többség kell, és ezzel összefüggésben problémásnak tartja azt is, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis, ha a Fidesz bármikor a jövőben véletlenül el is veszthetné a választást, Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, ha a választásokon győztes pártnak nincs kétharmados többsége a parlamentben.

Amikor ezeket a problémákat a GRECO felvetette, a

belügyminisztériumtól azt a választ kapta, hogy pont a kétharmados

megválasztási szabály garantálja a legfőbb ügyész függetlenségét és a hatalmi

ágak elválasztását, így ezen a területen a magyar hatóságok semmilyen problémát

nem látnak.

A korrupcióellenes testület szakértői utoljára márciusban jártak Magyarországon, ahol a többi közt Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkoztak. A delegáció tagjai akkor is felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Magyarországról szóló részt, és hajtsák végre annak az utasításait. Ez végül most történt meg, az ajánlások végrehajtására még várnunk kell.