Ugyan az elmúlt két esztendőben több mint tíz százalékkal emelkedtek a jövedelmek, ez is csak arra volt elég, hogy a fizetések értékének színvonala visszajusson a válság előtti szintre.
Nagy fába vágta a fejszéjét a G7, hiszen annak járt utána, hogy vajon a kormányzat által oly sokat emlegetett béremelkedésekkel vajon a jövedelmek értékállósága is emelkedett-e. Nos, a gazdasági elemzésből kiderül, ha a bérek tekintetében a teljes vállalati szférát nézik, és ehhez hozzárakják az infláció mértékét, akkor kijelenthető, az elmúlt esztendők béremelései maximum arra voltak elegek, hogy a fizetések értéke visszakerüljön a válság előtti szintre.
Hol a béremelés? Tanárok mutatják a fizetésüket | Magyar Hang
Fizetésükkel a kezükben mutatják a tanárok, hogy nem emelkedett a bérük - írja a 444.hu a Pedagógusok Szakszervezete Ifjúsági Tagozatának akciójára hivatkozva. A szakmai szervezet felhívására mától érkeznek a Facebookra és az Instagramra az alulfizetett pedagógusok fényképei. A tanárok a kezükben tartott táblákon közlik, hány évet tanultak a felsőoktatásban, hány éves gyakorlattal rendelkeznek, s jelenleg mennyi a nettó bérük.
A gazdasági portál adatai egyébként azért térnek el a kormányzati számításoktól, mert a Központi Statisztikai Hivatal nem vesz figyelembe minden munkahelyet a bérek kiszámításánál, csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégeknél teljes munkaidőre bejelentettekét. Ugyanakkor a G7 nemcsak az elmúlt tíz esztendő kereseti növekedéseit vette figyelembe – ez alapján mintegy harmadával kapnak többet az emberek –, hanem a forint euróhoz való értékállóságát, valamint az infláció mértékét is beleszámolták.
Már megint emelkedtek a képviselői bérek, már 70 százalék fölött járnak öt év alatt | Magyar Hang
Elképesztő, hogy amellett, amikor arra hivatkozva, miszerint a parlamenti képviselők bérét évek óta nem emelték, sikerült a honanyák és honatyák fizetését felzárkóztatni. Ez annyira jól sikerült az mfor.hu cikke szerint, hogy február után újra emelkedtek a bérek, így sok képviselőnek 70-77 százalékkal nőtt a havi apanázsa 2014 óta, miközben az országos átlagos bruttó bér 54,9 százalékkal emelkedett ezen időszak alatt.
Ugyanis euróban számolva a kereseteket, abszolút láthatóan jóval kevesebbet értek 2009 után, mint előtte, és a válság előtti reálértéket a bérek 2016-ban érték el ismét. Ráadásul az euróval szemben több hullámban jócskán leértékelődött a forint, illetve a gazdasági válság éveiben a bérek helyett az árak robbantak nagyot. A 2008-as válság előtt ugyanis átlagban 250 forintos euró/forint árfolyammal kellett számolni, 2014-re már 310 forintra ugrott drágult az uniós fizetőeszköz. Manapság pedig már a 320 forintot is meghaladta az euró/forint árfolyam.
