Állatorvosi utasításra teljes sertéstelepeket altattak el Heves, Jász-Nagykun és Hajdú-Bihar megyei telepeken – számolt be róla az Index. Ezt ráadásul nem is csak a megelőzés érdekében tették, hanem azután, hogy az egyes disznókban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg. A hírek a Tisza-tó vidékéről, Tiszafüredről, Dormándról, Poroszlóról és a Hajdúság egy nagyobb telepéről szólnak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ugyanakkor állítja, hogy nálunk az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznó-állományban van jelen. „Házi sertésben nem mutattak ki kórokozót a vizsgálatok” – tájékoztatta az Indexet a hatóság. A Nébih ragaszkodik ahhoz is, hogy az ASP jelenléte miatt nem irtottak ki házi sertéseket, „ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét.”
Migráns disznók - a sertéspestis krónikája | Magyar HangVadászok és állategészségügyi szakemberek szerint ugyanakkor a vaddisznókon jól felismerhető betegség is csak egy évvel az első tetemek megtalálása után került nyilvánosságra. Bár az első beteg állatok Heves megyében bukkantak fel, vadászok úgy tudják, eleinte Kisvárda környékén tapasztalták a kórt, ami aztán eljutott Tokaj környékére, aztán Ózd és Salgótarján irányába, most pedig Egerből a Bükk felé tart.
Az augusztus és szeptember különösen kockázatos az afrikai sertéspestis szempontjából, mivel ilyenkor a nyáron még a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszatérnek az erdőbe. Egy helyre koncentrálódnak, nagyobb eséllyel kerülnek interakcióba, így pedig az ASP is jobban terjed. Azt is nehéz megakadályozni, hogy a vaddisznótetemekből a róka, a holló vagy a szajkó a sertéstelepek felé vigye a kórt.
