Egyre mélyülnek a gazdasági nehézségek Argentínában, ahol a kormány a külföldi valutákra kirótt korlátozással igyekszik elkerülni az összeomlást. A dél-amerikai ország átütemezné IMF-hitele törlesztését is.
A BBC cikke szerint az utóbbi időben nagyot zuhant a peso értéke, a latin-amerikai állam vezetése pedig drasztikus módszer bevetésével kíván ezen változtatni. A kormány felhatalmazta a jegybankot a devizavásárlás korlátozására, aminek következtében a nagyvállalatok csak előzetes engedéllyel tudnak majd pesóért cserébe külföldi valutát vásárolni. Az állam szeretné továbbá elérni, hogy egy időre halaszthassa adóssága visszafizetését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé. Vasárnap kiadott közleményében a kormány kifejtette: elkerülhetetlen volt a rendkívüli intézkedések bevezetése, miután csak így tudták megvédeni a munkahelyeket és a fogyasztókat.
Az állampolgárok egyébként továbbra is vásárolhatnak amerikai dollárt, de ahhoz, hogy egy hónapban tízezer dollárnál többet szerezzenek, már engedélyt kell kérniük. Az argentinok egyébként hagyományosan kevésbé bíznak a saját valutájukban, és azt előszeretettel váltják dollárra. A kormány a mostani valutakontrollt 2019 végéig vezette be.
Ahogy a BBC írja, a peso értéke rekordalacsony volt a múlt hónapban. Ez jórészt annak volt a következménye, hogy az előválasztás Mauricio Macri elnök jelentős népszerűségvesztését mutatta ki. Nagy az esély rá, hogy a vállalkozóbarátnak tartott kormány elbukja az októberi választásokat a baloldali Alberto Fernándezzel szemben.
Ázsia lesz a világgazdaság motorja | Magyar Hang
Ázsia megállíthatatlanul tör előre a világgazdaságban. Amíg 2010-ben az ázsiai országok alig ötödét adták a világ bruttó hazai termékének (GDP), addig 2017-re ez az arány 28 százalékra emelkedett, 2030-ra pedig várhatóan eléri a 35 százalékot - olvasható a londoni Standard Chartered előrejelzésében.
Macri 2015-ben azzal az ígérettel került hatalomba, hogy liberális intézkedésekkel felpörgeti az ország gazdaságát, de ez nem jött össze neki, az idei első félév inflációja pedig egyenesen 22 százalékos volt.
A dél-amerikai országban az elmúlt évtizedekben egymást követték a gazdasági válságok. 1990-ben az 5000 százalékos éves inflációt csak a peso dollárhoz kötésével sikerült megfékezni. Majd az IMF dobott mentőövet, ami ugyanakkor súlyos megszorításokat vont maga után. 2001-ben aztán újabb válság jött, ami a GDP 16 százalékos visszaesését hozta. A lakosság – tartva az újabb inflációs robbanástól – megrohamozta a bankokat és dollárra váltotta át vagyonát. A 2010-es években aztán a szociális ellátórendszer kiterjesztése tett be a gazdaságnak. A lépésnek ugyanis nem volt gazdasági alapja. Ráadásul a költekezésnek nem kedvezett a mezőgazdasági nyersanyagok árának 2014-es beszakadása sem. Argentína a kiadásokat a valutatartalék felélésével igyekezett fedezni. Megoldásként mutatkozott, hogy a peso árfolyamának dollárhoz kötését feloldják és 2016-ra sikerült kiegyezni az országgal perben álló befektetési alapokkal is, így az ország kötvények kibocsátásából és persze további hitelfelvételekből tudta fedezni kiadásait. A devizapiaci változások és a komoly költségvetési deficit azonban ismét elbizonytalanította a befektetőket, így 2018-ra ismét hullámvasútra került a peso.
