Egyre kevesebb a fiatal a nyugdíjpénztárakban

Számolatlanul születnek a cikkek és elemzések arról, hogy a magyar társadalom igen nagy része várhatóan alacsony összegű nyugdíjban részesül majd. Vagy azért, mert hosszabb-rövidebb ideig minimálbéren volt bejelentve, vagy azért, mert az utóbbi néhány évben kisadózó vállalkozóként a minimális – havi 50 ezer forintos– költségvetési befizetéssel váltja ki a szociális hozzájárulási adót, s ezért még a minimálbéreseknél is kedvezőtlenebb a helyzete, mert az alacsony összegű befizetés miatt nem számít bele a teljes év a nyugdíj alapjául figyelembe vett időszakba.

Hiába azonban a riasztó előrejelzések, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyre kevesebben és sajnálatosan keveset tesznek félre önkéntes nyugdíjpénztárba a magyarok. Különösen a fiatalok maradnak le a takarékoskodásban. A jegybanki adatok szerint a 16–29 év közötti korosztályból 2018-ban alig 59 ezren tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak. Ez alig öt százaléka a teljes nyugdíjpénztári taglétszámnak, és az elmúlt három évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke szerint ennek magyarázata, hogy 35 éves korig a fiatalok egy részében fel sem merül, hogy mi lesz nyugdíjas korukban, vagy arra számítanak, hogy majd az állami nyugdíjból megélnek. A közelmúltban tapasztalt létszámcsökkenés viszont visszavezethető arra, hogy megszűnt a kafetéria-rendszerben a nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókedvezménye, ezért a vállalatok egyre kevesebbet költenek erre. Pedig az elnök szerint különösen ebben a korcsoportban lenne nagyon fontos edukációs szerepe a munkáltatóknak: megmutatni, hogy igenis fontos szerepe van az öngondoskodásnak. A konkrét adatokról elmondta, hogy a második negyedévben ugyan nagymértékben emelkedtek a munkáltatói befizetések, de a mostani kedvezőtlen adókörnyezet miatt még így sem érték el az egy évvel ezelőtti szintet.

Ugyancsak egyre kevesebben vannak a 30–44 év közöttiek, igaz, ez a csoport több mint hétszerese – 432 ezer fő – a legfiatalabbak számának. Ezzel szemben az idősebb korosztály, a 45–59 közöttiek, illetve a 60 év fölöttiek létszáma és megtakarítási hajlandósága is növekvő tendenciát mutat. Az előbbi csoportba 489 ezer ember tartozott 2018-ban, az utóbbiba 155 ezer. A megtakarítási összeget tekintve a 30 évnél fiatalabbak állnak a lista végén 11 milliárd forinttal, ami a teljes pénztári összegnek alig 1 százaléka, szemben a 45–59 év közöttiek 666 milliárd forintjával, ami közel fele a teljes megtakarítási összegnek.

Egy főre vetítve még elkeserítőbb a helyzet, hiszen a legfiatalabb korosztályban alig 190 ezer az átlagos megtakarítás. Ezzel szemben a 60 év felettiek esetében 2,7 millió forintról beszélhetünk. Ez már biztatóbb összeg, de felhőtlen jólétet ez sem biztosít majd a nyugdíjas években. Annál is inkább érthetetlen az alacsony megtakarítási hajlandóság, mert a nyugdíjpénztárak a mostani alacsony kamatkörnyezetben is tisztességes hozamot biztosítanak a befizetett összegre.

A viszonylag jó hozamok, illetve a sokak számára várhatóan alacsony nyugellátás ismeretében különösen nyugtalanító, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a pénztártagok száma. Amíg 2014 második negyedében még 1,18 millió tagot számláltak a pénztárak, addig az idei második negyedévben már csak 1,12 millió főt. A csökkenés egyrészt abból adódik, hogy kiesnek a rendszerből a nyugdíjba vonulók, másrészt pedig, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a fajta előtakarékossági formát.

A taglétszám csökkenését részben megmagyarázza, hogy az elmúlt években megszűntek a kafetéria keretében fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások után járó adókedvezmények, így egyre kevesebb munkáltató fizet pénztári támogatást alkalmazottjainak. De a jól kamatozó állampapírok is csökkentik a nyugdíjpénztárak népszerűségét, és várhatóan ugyanilyen hatása lesz a kormány által már bejelentett, és várhatóan idén ősszel megjelenő nyugdíjkötvényeknek is.

Politikai döntés, hogy mennyi jut nyugdíjra

Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke úgy véli, a nyugdíjhelyzetet és a nyugdíjrendszer fennmaradását vagy esetleges összedőlését nem az adókedvezmények és a befizetések határozzák meg, az politikai döntéstől függ. A jelenlegi rendszerben ugyanis a munkavállaló és a munkáltató által befizetett összeg nem járulékként viselkedik, hanem adóként. Azt ugyanis a NAV szedi be és könyveli a költségvetési törvényben meghatározott összegben a nyugdíjbiztosítási alap sorára. Szó sincs arról, hogy a teljes befizetett összeg oda kerül, minden évben a kormány dönti el, mekkora összeg szerepeljen ezen a soron. A politika dönt arról, is hogy mekkora a nyugdíjjárulék címén elvont összeg a munkáltatóktól és a munkavállalóktól. Ennek a bérhez viszonyított aránya folyamatosan csökken. Ugyanakkor az is tény, hogy az adóék nálunk az egyik legmagasabb az unióban, azaz nálunk a legmagasabb a központi elvonás aránya.

Karácsony szerint egyébként is irreális azt gondolni, hogy a jelenlegi kereseti viszonyok között az emberek többségének van félretenni való pénze. – Most 600 ezer embernek okoz gondot a hónap végén a rezsi kifizetése. Nyilvánvalóan irreális azt gondolni, hogy ők akár egy fillért is félre tudnak tenni. A statisztika persze azt mutatja, hogy nőnek a lakossági megtakarítások, de azok döntő része a felső tízezer vagyonának növekedését jelenti – tette hozzá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/37. számban? Itt megnézheti!