Az Európai Parlament képviselői állásfoglalást fogadtak el szerdán, amelyben a méhek fokozott védelmét követelték, és újabb javaslattervezetet kértek az Európai Bizottságtól, miután a tagállamok szerintük fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást – közölte az uniós parlament szerdán a plenáris ülésen történtekről beszámolva.
Az MTI híre szerint az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról. Az ugyanis elmagyarázta, hogyan kellene bevizsgálni a növényvédő szereket ahhoz, hogy az azután alkalmazott szerek ne veszélyeztessék sem akut, sem krónikus módon a méheket. A növényvédő szerek csak akkor maradhatnának a piacon, ha a vizsgálatokon megfelelnek. Az uniós intézmények között lefolytatott vitában azonban több tagállam ellenezte a javaslatot, végül a bizottság olyan kompromisszumot javasolt, amely csak az akut mérgezés veszélyétól védte volna a méheket, a krónikustól nem.
A strasbourgi plenáris ülésen 533 szavazattal, 67 ellenszavazat és száz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tagállamok ellenezzék az EFSA méhekre vonatkozó 2013-as útmutatójának maradéktalan végrehajtását. A képviselők véleménye szerint az uniós bizottságnak nem kellett volna kompromisszumot kötnie, hanem élhetett volna hatáskörével, mivel a méhvédelmi kritériumokat kifogásoló tagállamok nem alkottak minősített többséget.
Hamar megbánjuk, ha ma nem vigyázunk jobban a méhekre | Magyar Hang
Lehet, hogy az idei lesz az az év, amikor sokan felhagynak a méhészkedéssel.
A képviselők arra emlékeztettek, hogy az Európai Bizottság adatai szerint „az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés” figyelhető meg, és „számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget”. Kijelentették: nem támogatják, hogy erőtlenek legyenek a méhekre veszélyes növényvédő szerek alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek, az Európai Parlament túlnyomó része nem akarja, hogy a méhek védelmét szolgáló jogszabályt fellazítsák.
– Arra szólítjuk fel az uniós bizottságot, hogy olyan, a legújabb tudományos és technikai tudáson alapuló jogszabálytervezetet terjesszen be, amely kiszűri a beporzókra legveszélyesebb növényvédő szereket – mondta Pascal Canfin, az EP környezetvédelmi bizottságának francia elnöke.
Az EP plenáris ülése nem engedte tovább a javaslatot, az Európai Bizottságnak most új tervezetet kell beterjesztenie.
Az uniós bizottságtól származó adatok szerint csak az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának és a vadvirágfajok 78 százalékának léte legalább részben az állati beporzástól függ. Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd eurónyi közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető.
Az EP a klímavédelmi és a kohéziós forrásokat is növelné a jövő évi költségvetésben
Egyebek mellett a klímavédelemre, a kohéziós politikára, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására fordítható összegeket is növelné az Európai Unió jövő évi költségvetésében az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata értelmében. A strasbourgi plenáris ülésen megszavazott álláspont értelmében kétmilliárd euróval emelnék az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő jövő évi forrásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésre. Emellett növelnék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Erasmus+ program büdzséjét, valamint bővítenék a finanszírozást a digitalizáció, a migráció kezelése és a külpolitika céljaira is, ide értve a nemzetközi fejlesztéspolitikát és a humanitárius segítségnyújtást – számolt be róla az MTI.
Deutsch Tamás fideszes képviselő arról számolt be, hogy az általa benyújtott javaslat nyomán a képviselőtestület hárommilliárd euróval növelné a 2020-as kohéziós forrásokat, így biztosítva a már megvalósított tagállami projektek számláinak kifizetését. Rámutatott: el kell kerülni az előző többéves pénzügyi keretterv végén előállt „likviditási hiány” problémáját, ezért a mostani lépés „óriási áttörésnek” számít – mondta. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte jelenlegi formájában a 2021-2027-es költségvetési keretre vonatkozó tervezetet, amely szerinte kettős mércét alkalmaz, ráadásul jelentősen csökkentené a regionális fejlesztési és agrárforrásokat.
Ujhelyi István MSZP-s képviselő aláhúzta, hogy az állásfoglalásban kiemelt helyen szerepel az ingyenes Interrail vasúti bérlet ötletére épülő DiscoverEU program, amely így 2020-ban is folytatódhat. „Büszke vagyok rá, hogy elsőként karoltam fel a kezdeményezést, és segítettem a megvalósulását. Az elmúlt években közel 300 ezer fiatal jelentkezett a programra, közülük 50 ezren tudtak élni az ingyenes vonatbérlet nyújtotta utazással. A program sikerét jól mutatja, hogy a Magyarországon elérhető bérletekre is csaknem tízszeres volt a túljelentkezés. Kétségkívül ez az EU egyik legprogresszívebb és legtöbb bővítési lehetőséget rejtő programja, amelyre 2021 után várhatólag már évente 100 millió euró fog rendelkezésre állni” - írta.
Az EU másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányait tömörítő tanács később leszögezte, nem tudja elfogadni az EP minden módosító indítványát, így október 29-én háromhetes intézményközi egyeztetési folyamat kezdődik az unió jövő évi költségvetéséről. Ha november 18-ig nincs megállapodás, akkor a bizottságnak újabb költségvetési javaslatot kell beterjesztenie. A bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő 2020-ra. A bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament ezzel szemben 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretne elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.
