A fapados légitársaságok térhódítása óta már nem úri passzió a repülés, sőt. Kezd túl olcsóvá válni. Szakértők szerint egyáltalán nincs az rendben, hogy egy-egy nagyobb európai országon belül vannak olyan utak, amelyeket már olcsóbb repülővel megtenni, mint vonattal. A diszkont repülőjegyek árai abszolút versenyképesek, sőt gyakran lenyomják a buszos utazásokat, pláne a drága nemzetközi vonatozást. Berlin lépni akar, és csaknem megduplázná, 7,5 euróról 13,03 euróra emelné a rövid távú – Németországon belüli és európai – légi utakra utasonként kivetett adó mértékét. Régi terv ez, Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter korábban is arról beszélt, hogy a légi közlekedésnek is viselnie kellene a károsanyag-kibocsátás költségeit, és ennek meg kell jelennie a repülés árában.
– Valóban ideje tenni valamit, mert az európai légtér megtelt, és számos olyan légi járat közlekedik Európában, amelyekre csak az olcsósága miatt van piaci kereslet, de valós társadalmi igény nem áll mögötte – mondta a Magyar Hangnak Varga G. Gábor, az Egek Ura blog szerkesztője. – Jó példa erre a brit „legénybúcsús” turizmus: az angolok akár 5–10 fontért (2000–4000 forintért) is elrepülhetnek Londonból Budapestre, aminek nincs más célja, mint hogy olcsóbban mulathassanak nálunk. Ezek az utazások csak azért jönnek létre, mert olcsó a jegy. Ezt nevezem hétvégi migrációnak – magyarázta a szakértő. Meggyőződése, hogy az európai légtérben az utasok jelentős hányada önköltség alatt utazik az egyes légi járatokon. Vagyis indokolatlan forgalomgerjesztéssel állunk szemben.
Ezzel köthető össze az „elturistásodás” jelensége, amely egyre elviselhetetlenebb körülményeket teremt olyan népszerű úti céloknál, mint például Velence, Barcelona, Dubrovnik, Izland vagy a szlovéniai Bledi-tó, mint ahogyan az sem véletlen, hogy a horvátországi Plitvicei-tavakhoz már kötelező előre, online megvenni a jegyet. Az Index.hu szerint a jelenségre először 2012-ben figyeltek fel, amikor az egy évben számolt turistaérkezések száma globálisan meghaladta az egymilliárdot. Egyes becslések szerint a világ lakosságának hat százaléka repül egy évben. Az igazság kedvéért azért hozzá kell tenni, hogy a túlzott turizmus elterjedéséhez nemcsak a fapados légitársaságok, hanem az olcsó magánszállások megjelenése, illetve az egyre jobban élő ázsiai turisták tömeges megjelenése is hozzájárult.
„Olyanok, mint a lemmingek" - így teszi tönkre a turizmus a környezetet | Magyar HangA jelenség ellen a legjobb megoldás a közös európai fellépés lenne, de a tárgyalások egyelőre megfeneklettek. Egyoldalú lépések viszont már eddig is voltak, illetve lesznek: Németország 2011-ben vezette be a repülési adót, és a mostani kétszeres emelési terv radikálisabb szándékot tükröz, mint amire eddig számítani lehetett. Ha a terveknek megfelelően jövő áprilisban életbe lép a változtatás, 740 millió euró adóbevétel folyhat be a német államkasszába, amit a vonatjegyek forgalmi adójának csökkentésére fordítanának. Úgy tudjuk, hazánkban nincs ehhez hasonló adó, amely ezt a környezetszennyező utazási formát, különösen annak rövid távú változatát érintené, pedig ebből milliárdok folyhatnának be a költségvetésbe.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!
