Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

Itt van az újabb botrányos ügy – A hátsó ajtón csempésznék be az új GMO-kat

Szerző: | 2019. november 22., 06:59 | Gazdaság, Külföld

Tiltakozás a Monsanto ellen (Fotó: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mégis bejuthatnak a génpiszkált élelmiszerek Európába? Megdöbbentő módon nyitna kiskaput számukra egy lapunk birtokába jutott európai bizottsági tervezet. „A tanyától a tányérig” élelmiszerbiztonsági stratégia előzetes javaslatai közé csempészték be brüsszeli bürokraták azt a mondatot, hogy „a célnak megfelelő szabályozást kell kidolgozni az új génmódosítási technológiák számára”. Az akcióterv előzetes verzióját megszerző környezetvédő szervezetek (A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége) úgy látják, e látszólag ártalmatlannak tűnő kitétel valójában azt célozza, hogy az új generációs génmódosított termékekre (GMO) ne vonatkozzanak a szigorú uniós engedélyezési előírások. A stratégia egyébként része a klíma- és ökológiai katasztrófa elhárítását célzó Európai Green New Deal programnak, ezért különösen felháborítónak tartják, hogy egyes politikai körök valamint az érintett óriáscégek épp ezt platformot használják fel érdekeik képviseletére.

HIRDETÉS - AIP

Ez is mutatja, hogy a GMO-lobbi nem nyugodott bele az Európai Bíróság 2018 júliusi ítéletébe, amely egyértelmű jogi helyzetet teremtett. Kimondta ugyanis, hogy a génszerkesztésen alapuló módszerekkel kifejlesztett termékek is génmódosítottnak számítanak. Ezért meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó szigorú egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, és a címkéken is fel kell tüntetni, hogy genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. Egy ideje azonban újra erősödik az új géntechnológiai eljárásokról szóló vita Európában, és egyre nagyobb a mozgolódás, hogy megváltoztassák a jogszabályokat. Az Európai Tanács egyik májusi üléséről is olyan hírek kerültek napvilágra, hogy 15 uniós tagállam szeretné felülvizsgáltatni az eddigi GMO-engedélyezési eljárást.

Lássuk át a rendszert! | Magyar Hang

– Miután az európai lakosság túlnyomó része ellenzi a génmódosított élelmiszereket, a GMO-lobbi most szómágiával próbálja elhitetni, hogy a génszerkesztési módszerek termékei nem tekinthetők génmódosítottnak – mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége-Föld Barátai Magyarország programfelelőse. Az Egyesült Államokban egyébként tényleg így állnak hozzá, de az Európai Unióban – az elővigyázatosság elvét alkalmazva – előbb kétséget kizáróan be kell bizonyítani, hogy minden egyes génszerkesztéssel előállított termék ártalmatlan az egészségre.

Az érdekelt körök egyébként annyira kerülik a géntechnológia, génmódosítás szót, hogy a kommunikációban precíziós nemesítésnek nevezik az eljárást. Ennek során – állításuk szerint – egy vagy néhány nukleotidot (a sejten belüli genetikai információhordozásért felelős nukleinsavak építőköveit) cserélnek ki a kiválasztott gén DNS-ében, továbbá kivághatnak vagy beépíthetnek DNS-szakaszokat. Így érik el azt a szakemberek, hogy a növény bizonyos dolgokat tegyen, például tűrje a gyomirtószereket. Több másik mellett azonban a Nature Biotechnology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány is arra figyelmeztet, hogy ez nem annyira pontos eljárás, mint ahogyan egyesek állítják, mert a szándékoltnál kiterjedtebb mutációkat, nagyobb genetikai átrendeződést is okozhat. Ugyanakkor ezek a beavatkozások úgy is megvalósíthatók, hogy a termékek ne tartalmazzanak idegen fajból származó DNS-t, ezért próbálják ezt nem GM-nek eladni a géntechnológiai óriásvállalatok.

Schiffer András: Egy másik Európára van szükség | Magyar Hang

Nem véletlen, hogy a világ leggyűlöltebb cégét, a Monsantót felvásárló Bayer, a BASF valamint a Corteva (eredetileg a hírhedt DowDuPont) vegyipari óriások az élharcosai annak, hogy az új GM-technológiákat ki kell vonni az eddigi szabályozás hatálya alól. Így nem kellene hosszadalmas élelmiszerbiztonsági teszteknek alávetni ezeket a termékeket, és a vásárlókat sem figyelmeztetné semmi a termék címkéjén, hogy mi kerül a tányérjukra. A Bayer már mintegy 60, a Corteva közel 30 globális szabadalmi bejelentést tett a genomszerkesztés témájában. A környezetvédők szerint azonban a génszerkesztéssel is Istent játszunk, ráadásul a technológia még túl fiatal, ezért alaposan kellene ellenőrizni, hogy a DNS-ben végbe vitt változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a hosszú távú egészségügyi hatásokról nincsenek tapasztalatok.

A technológia pártolói végső érvként mindig bedobják a köztudatba, hogy a génszerkesztés a nemesítés időigényes folyamatát jelentősen lerövidíti, ezzel pedig érdemben segíthet a klímaváltozás, az aszály vagy az éhezés problémáinak megoldásában. Ám a génszerkesztés segítségével eddig inkább olyan tulajdonságú fajtákat fejlesztettek, mint a régi GMO-knál: gyomirtószertűrő és rovarölő szert termelő fajtákat. Ez megfelel a biotechnológiai ipar érdekének, hiszen ezekhez több, ugyanazon cég által előállított gyomirtószert lehet felhasználni.

Egészségünket adják az autóiparért? | Magyar Hang

– Tehát nem arról van szó, hogy olyan fajtákat – például magasabb vitamin- vagy tápanyagtartalmú növényeket – hoznának létre, amelyek tényleg hasznosak lennének az emberek számára. Ezeket a tulajdonságokat egyébként agroökológiai módszerekkel sokkal könnyebb lenne elérni – véli Fidrich Róbert. Úgy látja, inkább alternatív élelmiszerrendszerre volna szükség, amely a helyi gazdálkodásra, tudásra és a biológiai sokféleségre épül. A régi, helyi tájfajták gyakran sokkal inkább ellenállnak az éghajlatváltozásnak vagy más környezeti hatásnak, és jobb tápértékűek.

– Szomorú, hogy másfél évvel az Európai Bíróság ítélete után az Európai Unió illetve a tagállamok nem az észak-amerikai szója- és repceszállítmányok ellenőrzésével foglalkoznak, hogy kiderítsék, van-e köztük génszerkesztett Calix szója vagy Cibus repce. Ehelyett Brüsszelben húzzák az időt, és kiskapukat keresnek a génmanipulált termékek számára. Pedig az Észak-Amerikából behozott termékek tesztelése elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerüljük az európai repce- és szójaellátási lánc szennyezését engedély nélküli GMO-kkal – teszi hozzá.

Elárasztja hazánkat a génmódosított importszója | Magyar Hang

Hazánkban 2012 óta alaptörvényi védelmet élvez a mezőgazdaság GMO-mentessége, és az agrártárca 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést. Ez azokat az államokat fogja össze, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását. Miután az Európai Bizottság a tavalyi bírósági döntést követően nem tett érdemi lépéseket az új GMO-k ellenőrzésére, a környezetvédő szervezetek néhány hónapja arra kérték a magyar kormányt, haladéktalanul dolgozzanak ki tesztelési módszereket a Kanadából és Egyesült Államokból behozott repcére valamint szójára, hogy ki lehessen szűrni a génszerkesztett változatokat. Egyelőre nem tudjuk, hol tart a folyamat.

Címkék: éghajlatváltozás, Európai Bíróság, Fidrich Róbert, Föld Barátai Európa, génmódosított termékek, génszerkesztés, GMO, klímaváltozás, Magyar Természetvédők Szövetsége


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest