„Mészáros Lőrincék kizsigerelték a saját cégüket”

Gyakorlatilag szennyvíz áramlik a mátrai erőmű telephelyéről folyó patakból. Amint azt Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a Magyar Hangnak elmondta, a szervezet továbbra is várja a tájékoztatást a hatóságoktól, többek közt azt kérve, hogy a katasztrófavédelem hozza nyilvánosságra, pontosan milyen szennyezőanyagokat, milyen időintervallumban vizsgált novemberben.

Emlékezetes: bár az iskolásokat nem engedték a szabadba, és a rosszullétek mellett az erőmű területén dolgozók zsebeiben elszíneződtek a pénzérmék, a katasztrófavédelem állítása szerint „büdös, de veszélytelen” gáz képződött a telephelyen. A Greenpeace – akkreditált laboratóriumban végzett – elemzései szerint a vízminta szervesanyag-tartalma többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határékeket, és jelentősebb szulfát, illetve molibdén koncentrációt mutatott. Ez összefüggésben állhat a mérges gázok fejlődésével, amik a környéken tapasztalt bűzt, és az egészségügyi panaszokat okozhatták.

Perger András elmondta, továbbra sem lehet tudni, hogy mely cég érintett az ügyben. Csak annyi biztos, hogy az erőmű mellett közel húsz éve használják kéntelenítésre a víztározót, ahol júliusig nem történt szennyezés. A gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol február óta működik az erőmű területén, ezért az ember hajlamos azt feltételezni, hogy a szennyezés ehhez a céghez köthető. De teljes mértékben sötétben tapogatózunk.

Az viszont biztos, hogy a mátrai erőmű teljesen korszerűtlen. A két legöregebb blokkja 50 éves, azok annyira idejétmúltak, hogy mihamarabb be is kell őket zárni, mert nem tudják teljesíteni az EU károsanyag-kibocsátási normáit. A három nagyobbik blokk szűken, de tudja teljesíteni az előírásokat, elméletileg tovább üzemelhetnek. Az erőművekben főleg lignittel tüzelnek (ezen kívül kis mennyiségben biomasszával, szalmával, tűzifával is). A lignit a legkisebb fűtőértékű szénfajta, ami ugyanakkor a legszennyezőbb is. A kibocsátáson túl az egyik legnagyobb környezeti hatás a hatalmas tájsebeket okozó külszíni fejtés. A porterhelésről, zajszennyezésről nem is beszélve. (A mátrai erőműben összesen hét blokk üzemel, öt lignit-, kettő gázüzemű. Volt még egy nyolcadik blokk, a napelempark, de ezt – valószínűleg a veszteségek kompenzációjaként – eladták.)

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állításával szemben szakemberek szerint az erőmű évek óta veszteséges. Ebben az is szerepet játszik, hogy a brutális légszennyezés miatt az erőműnek szén-dioxid-kvótákat kell vásárolnia. Ennek ára viszont az elmúlt négy évben megnégyszereződött. Az erőműnek bontási és rekultivációs kötelezettsége is van: be kell gyógyítania a tájsebeket. Kérdés, tud-e még félretenni a hátralévő években annyi pénzt céltartalékként az erőmű, hogy meg tudja oldani ezt a problémát, vagy sem. A becslések szerint ez 20 milliárd forintba kerül majd.

Németországban tavaly értékesítettek egy, a mátrainál sokkal jobb állapotban lévő erőművet, nulla euróért, sőt, még adtak hozzá egymilliárd eurót a rekultivációs költségek miatt. Igyekeztek megszabadulni tőle, mert drágább volt a leves, mint a hús. Akinek van egy kis belátása és jövőbeli kitekintése, az igyekszik megszabadulni az erőművétől. A jelek szerint így van ezzel Mészáros Lőrinc is, hiszen épp eladni készül a részvényeinek rá eső részét, 73 százalékot a kisebbségi tulajdonos Magyar Villamos Műveknek, vagyis az államnak.

Perger András szerint azt is meg kellene szüntetni, hogy a lakosság számára olcsón adnak lignitet. Annál már az is jobb, ha a lignitet az erőműben égetik el. Ott legalább van füstgázmosó, szűrők, míg a családi házak kéményein nincs. Nem véletlen, hogy egész Észak-Magyarország fulladozik telente. Ez nem az erőmű felelőssége, jogszabályt kellene hozni, hogy lignitet nem szabad égetni – hívta fel a figyelmet a kampányfelelős.

Az erőmű már most is küzd munkaerőproblémákkal – válaszolta Perger arra a kérdésre, hogy mivel lehetne kiváltani a mátrai erőművet, figyelembe véve, hogy a térség egyik legfontosabb foglalkoztatója. Nem elég jó a munka, nem elég jó a fizetés – mutatott rá – gondoljunk csak arra, amikor Mészáros Lőrinc új tulajdonosként fél disznókat osztogatott a munkásoknak, hogy megtartsa őket. A bezárásra évekkel korábban fel kell készülni, programokat kell indítani az átállásra. Van is ilyen EU-s program.

A mátrai erőmű 73 százalékát 2017 végén vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége, 5,9 milliárd forintért. A legtöbb lap erről írt a Mátra Energy Holding Zrt. beszámolója alapján, a Népszava azonban most 11 milliárdról írt. Azt, hogy miért érte meg egy súlyosan veszteséges erőművet megvenni, látszólag megmagyarázza, hogy a tulajdonosok idén 11,2 milliárdos osztalékot vettek fel, ebből Mészáros része 8 milliárd forint volt.

– Ezzel gyakorlatilag lenullázták a bekerülési összeget, sőt, pluszban vannak – mondta el a Magyar Hangnak neve elhallgatását kérve egy energetikai szakember. Hozzátette, sok múlik azon, hogy az MVM milyen áron veszi meg az erőművet, az indokolt összeg nulla forint lenne. A modernizáció vagy a felszámolás költségeit úgyis az adófizetők fogják fizetni.

– Miért is érte meg Mészáros Lőrincnek megvennie a mátrai erőművet? – tettük fel a kérdést Holoda Attilának is, Orbán Viktor egykori energiaügyi helyettes államtitkárának.

– Szerintem ma már ő sem tudja – mondta a bányamérnök-közgazdász. – Arra gyanakszom, hogy amikor megvették az erőművet, akkor voltak határozott ígéreteik arra, hogy azoknál az erőműveknél, amelyek átalakíthatóak az úgynevezett szén-dioxid megfogásos technológia alkalmazásra, mint amilyen a mátrai is, azok várhatóan hozzájuthatnak fejlesztési pénzekhez. Szerintem ez lehetett a célja. Mert azt pontosan tudta ő is, hogy 2021-ben lejár az engedélye ennek az erőműnek.

Holoda Attila egyébként 9 milliárd forint környéki összegről hallott a vásárlás idején, ha ez így van, akkor Mészáros Lőrinc szerinte is majdnem a pénzénél van. Plusz még bejöhetett volna a fejlesztés, valamint ami még neki abszolút pozitív hozadék volt, az az, hogy a Viresol a hőszolgáltatást gyakorlatilag önköltségen tudta megszerezni, belső átforgatással.

– Ha szigorúan fogalmazunk, akkor azt is mondhatnánk, hogy Mészáros Lőrincék kárt okoztak a saját cégüknek azzal, hogy a félretett céltartalékokból vették ki a 11,2 milliárd forint osztalékot?
– Igen, kizsigerelték, elvették a jövendőbeli beruházások pénzét. Hát persze. Erről van szó.

Hatmillió tonna

A szénerőművek felelősek az energetikai kibocsátások döntő részéért. A klímaváltozást okozó szén-dioxid-kibocsátásának közel fele származik a szén égetéséből. A villamosenergia-termelés kibocsátását nézve még rosszabb a helyzet: a szennyezés 72 százalékáért felelősek. A mátrai erőmű Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója: az ország összes kibocsátásának 14 százalékát, a hazai villamosenergia-szektor kibocsátásának mintegy 50 százalékát adja. A Greenpeace adatai szerint az erőműben évente mintegy 6 millió tonna szén-dioxid keletkezik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/49. számban? Itt megnézheti!