A napokban jelentették be, hogy 10-15 százalékkal drágul a kenyér ára. A pékszövetség elnöke ezt azzal magyarázta, hogy egy év alatt a gáz és az áram ára 25-30, illetve 50 százalékkal lett magasabb, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum idei növekedését is ki kell gazdálkodni. Amennyiben a vázolt folyamatok folytatódnak, azaz tovább gyengül a forint – amire az elemzők szerint van esély –, és tovább nő az üzemanyag valamint az energia ára, akkor további drágulásra is lehet számítani. Megtudtuk azt is, hogy a kenyér negyede a kukában végzi.
– A mostani áremeléssel oda juthatnak el a pékek, hogy számításaink szerint többségük nullszaldóra tudja kihozni a fehér kenyér gyártását, esetleg egy-két százalékos haszonra tesznek szert. Az általunk javasolt 10-15 százalékos emelés ugyanis csak arra elegendő, hogy a tavalyi évben begyűrűzött költségemelkedést ellensúlyozza – mondta a Magyar Hangnak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.
– Az elmúlt tizenkét hónapban a sütéshez használt gáz és elektromos áram ára 25-30, illetve 50 százalékkal lett drágább. De hozzájárult a költségek növekedéséhez a bérek emelkedése, az üzemanyag drágulása, ami megemelte a logisztikai kiadásokat is. Ezt tetézte, hogy a malomipar mostanában jelentette be a liszt árának emelését, amit a jelenlegi árszínvonalon a pékségek többsége már nem tud elviselni, ezért kénytelen drágítani. Különösen, hogy a bizonyos termékekhez használt importanyagok is drágultak a forint gyengülésének hatására.
Az elnök szerint az általuk javasolt áremelés természetesen csak irányszám, s minden pékség maga dönti el, hogy emel-e vagy sem, s ha igen, akkor mennyivel. Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a mostani áremelés csak részben fedezi a minimálbér, illetve a garantált bérminimum idei növekedésének árnövelő hatását.
Amennyiben a vázolt folyamatok folytatódnak, azaz tovább gyengül a forint – amire az elemzők szerint van esély –, és tovább nő az üzemanyag valamint az energia ára, akkor további drágulásra is lehet számítani. – A mostani áremeléssel is csak nullszaldóval vagy minimális haszonkulccsal dolgozik a pékségek jó része, ezért sajnos nem tud akkora tőkét felhalmozni, hogy jelentősebb beruházással automatizálja a gyártást, pedig ez jelentene hosszú távú megoldást, hisz magasabb profit termelését tenné lehetővé – teszi hozzá az elnök.
Így árusították ki a hazai élelmiszeripart | Magyar HangA kenyér egy része a kukában végzi
Az áremelés kapcsán érdemes azonban kicsit részletesebben megvizsgálni, vajon mit is kapunk, amikor leemeljük a polcról a kenyeret, s miért olyan nagy a felháborodás, amikor kenyérár-emelésről esik szó.
– Magyarországon a kenyér, azon belül is a fehér kenyér mindig is a legfontosabb élelmiszer volt, ezért az emberek különösen érzékenyek az árra. Attól szerencsére nem kell tartani, hogy nem elég a termés, mert a kenyérhez minden évben elegendő búza terem a földeken. Érdemes azonban kicsit részletesebben megvizsgálni, hogy valóban olyan nagy terhet jelent az esetleges 10-15 százalékos áremelés, például a jelenlegi helyzetben – ezt már Csíki Sándor gasztronómiai szakíró fejtegeti.
Hiszen a hazánkban legkeresettebb kenyérfajta, a jó minőségű kovászos fehér kenyér háromszáz-négyszáz forint közötti áron már megkapható, persze van fehér kenyér 800-1000 forintért is. A most bejelentett, átlagosan harminc-ötven forintos drágulás azonban véleménye szerint nem jelent különösebben nagy plusz terhet az átlagember számára. Ha azt nézzük, még az emelt áron is megvásárolható egy jobb minőségű palackos sör árából, vagy a dohányosok egy doboz ezer forint feletti cigaretta árából még a megemelt ár mellett is három kiló kenyeret vásárolhatnak.
Csíki Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár nagy a felháborodás az áremelés miatt, mégis sok kenyér kerül a szemétbe. Becslése szerint hozzávetőlegesen a megvásárolt kenyér negyede végzi a kukában. (Egy 2017-es NÉBIH kutatás ezt az arányt húsz százalékra teszi.) Ez bizonyos esetekben még érthető is, ha ugyanis valaki rosszul méri fel az igényt, s nem fogy el aznap a kenyér, másnap, de harmadnap már mindenképpen élvezhetetlen a kenyérgyári, azaz akár tucatnyi adalékanyaggal, gyors kelesztővel készült termék.
– Ezek a kenyerek azért tartalmaznak sok adalékanyagot, mert így gyorsabban és gyengébb minőségű lisztből is jó kinézetűt tudnak előállítani, ennek ára azonban az, hogy egy-két napot követően a sütéskor még ehető kenyér minősége jelentősen romlik – emeli ki a szakértő. Vagyis senki ne várja, hogy a legolcsóbb kenyér igazán jó ízű legyen, hiszen nincs benne az a munkamennyiség, idő és alapanyag, amire szükség lenne az igazán jó minőséghez.
Irreálisan mérik a lakhatási költségeket | Magyar HangÍgy lesz minőségi egy kenyér
A minőségi kenyér esetében azonban az sem jelent gondot, ha mégsem fogy el, mert a valódi kovászos kenyér lefagyasztva, majd újra fölengedve alig veszít minőségéből. Persze a kovászosként hirdetett kenyérrel is vigyázni kell, mert az élelmiszerkönyv igen megengedő a kovász meghatározásakor, ezért az ilyen kenyerek minősége is igen eltérő lehet. S hogy mitől függ a kovásszal készült kenyér minősége? – Nagyon sok múlik a felhasznált alapanyagon, illetve az alkalmazott technológián. Ezek döntik el, hogy milyen lesz a kovász, és így maga a kenyér is. De az is számít, hogy magát a megformázott kenyeret mennyi ideig pihentetjük, mielőtt kisütjük, illetve hogy maga a sütés mennyi ideig és milyen hőmérsékleten történik. Egészen más íze van például annak a kovászos kenyérnek, amelyet döntő részt hidegen kelesztettek, például egy éjszakán át hűtőben volt, mint amelyet melegen.
– Ha mindezt figyelembe vesszük, nem szabad csodálkozni azon, hogy még a kovászos fehér kenyér kategóriában is hatalmas eltérések mutatkozik kenyér és kenyér között. Hogy kinek mi tetszik, azt az egyéni ízlés dönti el, ki kell próbálni több pékség kenyerét is, és az alapján választani – emeli ki a szakértő.
– Ahogy a mostani malomipari bejelentésből is látni, a gombafélék, ezúttal az egyébként is rendszeresen támadó fuzárium idén erősebben aktivizálta magát, mint egy átlagos évben. Ilyenkor jelentősebb mennyiségű toxikus anyag telepedik meg a maghéj felületén, ami akár egészségügyi kockázatot is jelenthet – tette hozzá. – Ilyenkor általában hígítják a gabonát, s akkor már az egészségügyi határ alá kerül a toxin mennyisége. Ha túltekintünk a fehér kenyéren, és például a teljes kiőrlésű kenyereket nézzük, akkor azt mondhatom, hogy az ilyen fuzáriumos időben nem nagyon ennék teljes kiőrlésű kenyeret, hiszen ezeknél a kenyérfajtáknál nagyságrenddel több maghéj kerül a kenyérbe, mint például a fehér kenyérnél, s így a oxikus anyag mennyisége is nagyobb lehet – magyarázta.
