A kormány gyermekvállalást ösztönző politikájának egyik legfőbb eszköze a családok otthonteremtési kedvezménye, azaz a csok. A mai formájában 2016-óta létező, kedvezményes hitellel is megtámogatott program valójában a 1994-től egészen 2009-ig – majd lényegesen soványabb formában 2013 és 2015 között – létező szociálpolitikai támogatás (szocpol) újragondolása, amelyet beizzítása óta komoly sikerpropaganda övez. Arról ugyanakkor nem szól a fáma, hogy a csok a mai viszonyok között lényegesen kevesebbet ér, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormány alatt is működő szocpol. Az ingatlanpiacon az utóbbi években tapasztalható drágulás ugyanis gyakorlatilag elinflálta a családtámogatások zászlóshajóját.
De arról sem esik szó, hogy a családtámogatási rendszerére oly büszke Orbán-kormány a tíz éve leköszönt szociknál sokkal rosszabb feltételeket biztosít azoknak, akik egy gyermeket vállalnak, vagy akik – számolva a kockázatokkal – nem rögtön a remélt és tervezett három gyermek után járó tízmilliós támogatás felvételébe ugranak bele. Az egy gyermek után elérhető támogatás ugyanis nemcsak reálértéken, de nominálisan is kevesebb, mint 11 évvel ezelőtt.
Nem sokat segít a csok: amit az állam támogatásként ad, azt illetékben vissza is veszi | Magyar Hang
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegénél jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok messzebb kerülhettek a lakásszerzés lehetőségétől - olvasható az Azénpénzem.hu-n. A lakások ára, írják, a csok összegével emelkedett 2016 elejére. Egy háromgyerekes család használt lakásra 2,2 millió forint támogatást kaphat, ezt a pénzt viszont az ország területén mindenhol túlszárnyalta az áremelkedés.
A csok kereteiben egy gyermek vállaláskor 600 ezer, két gyermeknél 2,4 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint jár 2016 óta. Ezzel szemben a szocpol – 2005 és 2009 között – egy gyermeknél 300 ezerrel többet, 900 ezer forintot jelentett, míg két gyermek esetén mindössze 200 ezer forinttal volt kevesebb, mint ma: 2,4 millió forint. Három gyermek vállalásakor 4,6 millió forintot kaptak a családok.
Az ingatlanpiacon ugyanakkor nem az általános, 3 százalék körüli inflációnak lehettünk tanúi az elmúlt években, az árak ugyanis a válság lecsengésével megtöbbszöröződtek. (Lásd alábbi írásunkat.) A támogatások tényleges értéke pedig drasztikusan csökkent. Az Ingatlan.com adatai szerint 2019 végén Budapesten az átlagos négyzetméterár meghaladta a 750 ezer forintot, az országos átlag pedig 445 ezer volt. A csok indulásakor (2016) a fővárosban még 400 ezer forint alatt volt egy négyzetméter, az országos átlag pedig 260 ezer körül alakult. A szocpol utolsó éveiben – 2009-ben és azt megelőzően – a budapesti négyzetméterárak 280 ezer, míg az országos átlag 160 ezer forint körül voltak.
Azaz 2009-ben a szocpol keretein belül gyerekszámtól függően 3,2–8,5–16,4 négyzetméternyi lakást finanszírozott az állam a fővárosban és ennek bő másfélszeresét vidéken. Ehhez képest az egy és két gyermeket vállaló családok már a csok első évében (2016) rosszabbul jártak, hiszen – maradva a fővárosban – bő három évvel ezelőtt átlagosan 1,5–6,5 négyzetméterre futotta a támogatásból. Egyedül a három gyerekre vonatkozó támogatási összeget felvevők kaptak érzékelhető könnyítést: a 10 millió forint akkor átlagosan 25 négyzetmétert fedezett. Ha pedig a tavalyi évet nézzük, a helyzet még rosszabb: egy gyermek után járó támogatás 0,8 négyzetméterre volt elég, míg a két- és három gyermek vállalása esetén lehívható pénz 3,4, illetve 13,3 négyzetméterre elegendő.
A családvédelmi akcióterv nélkül lassabban emelkednének a fővárosi lakásárak | Magyar Hang
A miniszterelnök évértékelőjén bejelentett családvédelmi akcióterv a budapesti lakásárak alakulására is hatással lesz. 2014 óta évente húsz százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, s mostanra olyan magasságban vannak, hogy jelentős növekedésre már nem került volna sor. Az évértékelőn bejelentett intézkedések az áremelkedés ütemének lassulását azonban részben ellensúlyozzák, így a korábbi várakozásoknál jobban elhúzódik az árak emelkedése - nyilatkozta a Magyar Hangnak az Ingatlan.com vezető elemzője.
Az ingatlanpiaci drágulásában több tényező is szerepet játszott: a válság lecsengésével nagy számban jelentek meg vevők – ami nem meglepő, hiszen a 2010-es évek első felében igen nyomottak voltak az árak. Idő közben a bérek is emelkedésnek indultak, a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentései pedig lehetővé tették, hogy viszonylag olcsó forintalapú jelzáloghitelek élénkítsék a piacot. De az árrobbanáshoz paradox módon a kormány segítő célú intézkedései is hozzájárultak, hiszen a három gyermek után járó 10 milliós támogatást és plusz 10 milliós kedvezményes hitelt is lehet igényelni, valamint tavaly elindították a babaváró hitelt is, amely szintén 10 millió forint kedvezményes forrást jelent.
A lakásárak mellett az albérlet költségei is az egekbe szöktek. A Deloitte ősszel publikált elemzése szerint Budapesten drágábban lehet lakást bérelni mint Bécsben: a magyar fővárosban átlagosan 10,5 euróba (körülbelül 3400 forint) kerül egy négyzetméter bérlése, míg Bécsben 9,5 euró az átlagos tarifa. A drágulás az albérletpiacon is drasztikus, az évtized első felében ennek harmadáért negyedéért lehetett lakást bérelni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.
