Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Tavasszal újra fertőzhet a sertéspestis

Szerző: | 2020. február 02., 06:20 | Gazdaság

Fotó: Unsplash/Laura Anderson

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem igazolódtak az előzetes aggodalmak, január közepétől gond nélkül kitűzték a nagyobb boltok a húspultban lévő csomagolatlan sertés tőkehúsok mellé a nemzeti színű zászlókat, illetve a kisebb üzletekben is jól láthatóan kiírták a termék származását. A vadonatúj zászlóerdőt csak a 200 négyzetméternél nagyobb, húspulttal rendelkező boltokban kell keresnünk, vagyis a hipermarketekben (mások mellett Tesco, Auchan, Interspar), illetve a szupermarketekben. Becslések szerint ezer bolt sincs az országban, ahol ezt alkalmazni kell.

HIRDETÉS - AIP

– Az új jelölések bevezetését a szakmai szervezetek vetették fel a kormánynak, az uniós jogszabályok ugyanis lehetőséget biztosítanak erre – tájékoztatta lapunkat Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Más uniós tagállamokban, így például Franciaországban és Olaszországban már régóta élnek vele. Hazánkban most kísérletképpen csak a húspultban kimérve kapható sertéshúsra érvényes a rendelet, de ha kedvezők a tapasztalatok, akkor ki lehet terjeszteni a baromfi -, a marha- és egyéb húsokra is. A fogyasztó pontos tájékoztatása a cél: az előrecsomagolt húsoknál már régóta fel kell tüntetni a származási országot, most pedig a pultoknál árult friss tőkehúsoknál sem lesz zsákbamacska, hogy mit veszünk. A magyar húsipari szereplők arra számítanak, egy kicsit több magyar sertéshús fogy majd az üzletekben, ha a vásárló szembesül azzal, honnan származik.

Sertéspestis: többé semmi nem lesz a régi? | Magyar Hang

– Jó marketingfogás lehet az új jelölési rendszer, amire szükség is van, Magyarország ugyanis egyre több sertéshúst importál – teszi hozzá Raskó György agrárközgazdász.

A hazai termelés közel felét teszi ki a behozatal, miközben az utóbbi egy évben megállíthatatlanul emelkedtek a sertésárak. Mindenki érzi a pénztárcáján a világpiacot felforgató afrikai sertéspestis (ASP) hatását, mostanában a csont nélküli sertéskaraj ára 1800, a sertéslapockáé 1700 forint körül mozog kilónként, és még messze van a drágulás vége. Szakértők szerint egy-két évre be kell rendezkedni a magasabb árakra, még akkor is, ha a magyar házi sertésállomány egyelőre nem fertőzött, csak a vaddisznókban mutatták ki az ASP-t. Ez utóbbi kötelező bejelentése is elég volt ahhoz, hogy fontos ázsiai piacok – köztük Kína, Japán és Dél-Korea – feketelistára tegyék a magyar termékeket.

– Hazánk a tiltó és korlátozó intézkedések miatt szinte egyik napról a másikra vesztette el exportpiacai harmadát – állapította meg Éder Tamás. De közvetlenül nem ez áll a mostani jelentős drágulás mögött. Konzervatív becslések szerint is a világ sertésállományának csaknem felét adó Kínában az állatok 30–40 százaléka elpusztult, illetve le kellett vágni az állományt. Miután az ázsiai ország főleg Európából igyekszik pótolni a kieső mennyiséget, ez felverte a hús, illetve az élő sertés árát. Utóbbi egy év alatt közel 50 százalékkal drágult, míg az élőmunka ára tíz százalék feletti mértékben, az energiaköltség pedig mintegy tíz százalékkal nőtt. A hazai húsfeldolgozók eleinte nehezen tudták érvényesíteni a költségnövekedést a kiskereskedelmi láncokkal szemben, de tavaly év vége felé már gyorsult az áremelkedés. Bizonyos sertéshúsrészek 15–20, a húskészítmények 10–15 százalékkal drágultak, decemberre a sertéshús átlagára éves szinten 23,7 százalékkal emelkedett.

A kicsiket feláldozzák, a nagyok megmaradnak | Magyar Hang

A sertéságazatban most átmenetileg nyugalom honol, csakúgy mint az erdőkben, télen ugyanis a vaddisznók körében is lassabb ütemben terjed a fertőzés. Tavasszal azonban újra felgyorsulhatnak az események, és a külföldi példák azt mutatják, csak a vaddisznók szisztematikus kiirtásával (ezt tették Csehországban és Belgiumban), illetve a járványvédelmi előírásokat nehezebben betartani képes háztáji sertéstartás korlátozásával lehet teljesen fertőzésmentessé tenni az országot.

Szakértők szerint a téli időszak ideális lenne a vaddisznók irtására a fertőzött területeken. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja szerint a vaddisznóállomány intenzív gyérítésére törekednek, különösen a fertőzött területeken, de a teljes felszámolást lehetetlennek tartják. Mint a hivataltól megtudtuk, 2018 áprilisa óta 6129 házi sertést kellett leölni állami kártalanítás mellett, de a laboratóriumi vizsgálatok egyetlen esetben sem igazolták a betegség jelenlétét. Ami a vaddisznókat illeti, a járvány kezdetétől 2020. január 20-áig összesen 79 210 mintaküldéssel egybekötött kilövés történt (a jelentett állomány több mint 105 ezer volt 2018-ban, de a valóságban jóval többen lehetnek). A Nébih laboratóriuma 441 esetben mutatta ki ezeknél az ASP vírust. A beküldött, elhullottan talált vaddisznókból származó 5853 mintából pedig 2357 volt pozitív.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/4. számában jelent meg január 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/4. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: állattenyésztés, Éder Tamás, húsipar, Raskó György, sertéshús, sertéspestis


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest