Vége a bozóttüzeknek Ausztráliában, a tudósok elkezdték felmérni a károkat

Vége a bozóttüzeknek Ausztráliában, a tudósok elkezdték felmérni a károkat

Tűz által elpusztított terület Ausztrália Victoria államában 2020. január 1-jén (Fotó: Reuters/AAP Image/News Corp Pool, Jason Edwards)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár az elmúlt hetekben több zivatar is kialakult Ausztráliában, megszüntetve ezzel a bozóttüzeket, pár helyen még mindig nem sikerült eloltani a lángokat. Ezek viszont már nem fognak továbbterjedni: február 13-án az Új-Dél-Wales-i tűzoltóhatóság vezetője büszkén jelentette be egy Twitterre kitett videóban, hogy a megmaradt tüzeket feltartóztatták, azok további terjedését megakadályozták.

Itt az ideje mérleget vonni: összesen picit több, mint 18,5 ezer négyzetkilométer égett le, több, mint 9000 épület vált a lángok martalékává, legalább 34-en meghaltak, egy becslés szerint legalább egymilliárd nagyobb testű állat veszett oda a tűzben, és még több milliárd rovar, amelyeknek pedig kulcsfontosságú szerepe lenne a tűzben felégett területek visszakapcsolására az ökológiai rendszerbe.

Ausztrália egyik nemzeti állata, a koala is a sebezhetőből könnyen lehet, hogy a veszélyeztetett státuszba fog átkerülni. A becslések szerint 8000 egyed pusztult el a tűzben, és már jóval korábban a megmentésükre szerveződött alapítvány javasolta az átsorolást, hivatkozva arra, hogy már csak 43 ezer vadon élő példány élhet Ausztráliában. Ahogy azt a brit The Guardian is írja, a Kenguru-sziget összes koalája, mintegy 25 ezer példány, valószínűleg ugyancsak a tűz áldozata lett. A kacsacsőrű emlős is lehet, hogy a kihalás szélére került, állítja a CBS amerikai televízió.

„Úgy nyúltunk bele a természetbe, hogy nagy kiterjedésű tüzek képesek kialakulni" | Magyar Hang

Az erdőtüzeket szeretjük a természeti katasztrófa és a vis maior kategóriába sorolni, pedig gyakran miattunk keletkezik a tűz – mondja Nagy Dániel erdőtűzszakértő. Interjú!

Attól, hogy a legtöbb helyen kialudtak a tüzek és elkezdődött a vegetáció újraéledése, az egészen biztos, hogy sokáig nem lehet majd ráismerni a megszokott tájakra. Új hajtások keltek ki a fák törzsén, és a szerencsésen elmenekült állatok vissza tudtak térni megszokott területükre – bár a legtöbb rovarfaj csak a sértetlen területekről tud újra elszaporodni.

Az is elképzelhető, hogy pont a legveszélyeztetettebb fajok kihaltak vagy a kihalás szélére kerültek a hosszan tartó tűz után. A növényzet esetében is várható szomorú változás: ahogy azt a The Conversation hírportál írja, egy bizonyos eukaliptusz-fajta lehet, hogy nem fog tudni újra kihajtani, ugyanis ez a fajta úgy szokott újra sarjadni, hogy nem a megégett törzsen jelennek meg új hajtások, hanem a magjait hullajtja szét a tűz után. Igen ám, de ha a tűz nem csitul, vagy az egyik bozóttüzet követi a másik, akkor a magok nem tudnak fává érni még időben, és elpusztulnak. Más fajtájú fák persze kinőhetnek ezek helyén, vagy akár füves-cserjés területté is válhat az egykori eukaliptusz-erdő, de az ily módon megújuló fák lehet, hogy most már nem tudnak újra kinőni.

Soha nem látott sarkvidéki hőrekordok jelzik, hogy kezdenek valósággá válni a figyelmeztetések | Magyar Hang

A 2010-es években sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és az adatok szerint a valaha mért tíz legmelegebb év közül nyolc az előző évtizedben volt, és úgy tűnik, a felmelegedés folyamatos lesz.

Ausztrália természetvédelmi körzetei is súlyos károkat szenvedtek. A bozóttűz átterjedt a Gondwana Esőerdő Természetvédelmi Körzetre, amely 54 százalékban károsodott, míg a Greater Blue Hegyvidéki Terület 81 százalékban, de más természetvédelmi területekben is komoly pusztításokat okozott a tűz. A tudósok 113 fajnál (13 madár-, 19 emlős-, 20 hüllő-, 17 béka-, 5 gerinctelen, 22 rák- és 17 halfaj) jelezték azt, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a faj megmentése érdekében.

A kormányzat is vizsgáltot indít a bozóttüzek ügyében

Mielőtt a koronavírusra terelődött volna át a világ közvéleményének figyelme, az ausztrál tűzvész volt az, ami több héten keresztül lázban tartotta a világot. Rengetegen foglalkoztak az üggyel, komoly reflektorfényt kapott Ausztrália, és annak kormánya, illetve állami szervei.

Míg a tűzoltók hősies munkáját világszerte elismeréssel illették, mind belföldről, mint külföldről komoly kritikákat kapott Scott Morrison miniszterelnök, aki, hogy javítson renoméján, és hogy a továbbiakban elkerüljék, vagy legalábbis jobban kezeljék a természeti katasztrófákat, egy új bizottság felállítását kezdeményezte. Ennek dolga az lenne, hogy megvizsgálják, hogyan és miként lehetne csökkenteni a természeti katasztrófák kockázatát, illetve azok bekövetkeztekor hogyan lehet minimálisra csökkenteni a károkat.

Az ellenzéki Munkáspárt képviselői szerint Morrison csak terelni akar és nem a klímaváltozást előidéző károsanyag-kibocsájtást szeretné csökkenteni, hanem inkább a felmelegedő klímához akar jobban berendezkedni. A jobbközép-jobboldali koalíciót vezető miniszterelnök, aki a klímaváltozás tényét vonakodott sokáig elismerni, egyértelművé tette, hogy a kormánya valóban alkalmazkodni akar a változó világhoz, és előre felkészülni a katasztrófák kivédésére, de nem tervezi a széndioxid-kibocsátást csökkenteni.