A kancelláriaminiszter még a múlt héten azt mondta, a napokban további ágazatokra terjesztik ki a katás járulékkedvezményeket, ám ez eddig nem történt meg. A vállalkozóknak egy napjuk maradt a döntésre, hogy lehúzzák a rolót, vagy vállalják az áprilisi terheket is.
Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón (március 26.) azt mondta, már a napokban kiterjeszthetik további ágazatokra a katás és járulékos kedvezményeket. Azt nem árulta el, mely területek jöhetnek szóba, de azt ígérte, hogy mindez még a héten megtörténik.
A hét eltelt, ám a bejelentés elmaradt. Pedig nagyon sok kisvállalkozó van most rendkívül szorult helyzetben, és csupán egy napjuk maradt arra, hogy döntsenek: a megrendelések elmaradása miatt szüneteltessék-e az egyéni vállalkozásukat, mert akkor – ha nem is jutnak bevételhez – legalább nem terheli őket az adóteher, vagy vállalják az újabb hónapot.
Az egyéni vállalkozóknak minden hónap utolsó napjáig – vagyis márciusban holnapig – kell jelenteniük a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé, hogy a következő hónapban szüneteltetik-e a tevékenységüket, vagy aktívak maradnak. Ha szüneteltetnek, nem dolgozhatnak, vagyis egy fillér bevételük sem lesz, viszont nem kell megfizetniük az adóterheket sem. Ha azonban akár egy napot is késnek a bejelentéssel, a teljes havi adóterhet – főállású katásoknál 50, illetve 75 ezer forintot – be kell fizetniük. Sokan azt mondják, annyira lecsökkent a járvány és a kijárási korlátozás miatt a bevételük, hogy az adóterhek befizetése mellett nem éri meg dolgozniuk, mert mínuszba kerülnének, ezért ha nem mentesülnek a terhek megfizetése alól, inkább lehúzzák a rolót, illetve leteszik a szerszámot.
Orbán Viktor a gazdaság újraindításával kapcsolatban eddig kétszer tett bejelentést, a Portfólió.hu ezeket szedte egy csokorba. A legfontosabbak eddig:
- A magánszemélyek és a vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik.
- A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják. A március 19-től felvett fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját, a THM-jét a jegybanki alapkamat +5 százalékban maximálják.
- Súlyos gondokkal küzd a turizmus, a vendéglátás, szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások és a személyszállítás, vagyis a taxisok is. Ezekben a szektorokban a munkáltatói járulékfizetési kötelezettséget teljes egészében elengedik. A munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken. Mindez egyelőre június 30-ig.
- 81 ezer katás kisvállalkozó június 30-ig adómentes lesz (főleg a szolgáltató szektorban: fodrászat, szépségápolás, üvegezés, festés, villanyszerelés, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás, előadóművészet, víz- gáz-, fűtésszerelés, padlóburkolás, járóbeteg-ellátás, testedzési és egyéb sporttevékenység-szolgáltatás). Ez azonban még csak a katások egy része, jelentős részüket, például kőműveseket, büféseket továbbra sújt az adóteher.
- A kata adótartozásokra haladékot ad a kormány a veszélyhelyzet végéig.
- A turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a médiaszolgáltatók mentességet kapnak a kieső reklámbevételekre tekintettel.
- A kilakoltatásokat és a lefoglalásokat felfüggesztik a veszélyhelyzet végéig.
- Az adóvégrehajtásokat felfüggesztik.
- A lejáró gyes- gyed, gyetjogosultságot meghosszabbítják.
– Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az eddig mintegy 84 ezer katás vállalkozó számára biztosított négyhavi adóelengedést az adózási formát választó összes vállalkozóra kiterjesszük – nyilatkozta a Magyar Hangnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, nagyon sok esetben ugyanis kényszervállalkozásokról – azaz rejtett munkaviszonyról – van szó. Ezeket a vállalkozókat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és most, a válság idején egyetlen tollvonással elbocsáthatják őket azok a nagyobb cégek, akik eddig az adózási forma alkalmazásával jelentősen csökkentették költségvetési befizetési kötelezettségüket.
A gazdasági szakemberek is várják a mentőcsomagot
Miközben a gazdaságvédelmi csomagnak egyelőre még nincs nyoma, a miniszter a Bayer show-ban a „túlhatalomtörvény” várható hétfő éjféli életbelépéséről beszélt.
Eközben az Európai Unió számos országában már döntöttek arról, hogy nem hagyják magára az embereket és a gazdaságot. Nagy-Britanniában a munka nélkül maradtak bérének 80 százalékát állja a költségvetés. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol a kötelezően bezárt üzemek esetében ugyanennyit fizet a költségvetés, de emellett a bevételeik csökkenésével arányos támogatáshoz jutnak a magánvállalkozók és a cégek alkalmazottai. Az unió számos országában születtek már hasonló intézkedések, ahol a munka nélkül maradtak, de a cégtől el nem bocsátott dolgozók bérének 50-80 százalékát a kormány állja.
Magyar gazdasági szakemberek szintén elengedhetetlennek tartják hasonló intézkedések azonnali bevezetését, mert minden nap késedelem ezrek állásának megszűnését jelentheti, ami a járvány elmúltával nagyon megnehezíti majd a gazdaság újraindítását. Az ehhez szükséges pénzt a Magyar Nemzeti Bank „kinyomtatja”, a költségvetési hiány várható elfutására már rábólintott az Európai Unió. A Magyar Közgazdasági Társaság 70 pontból álló javaslatot állított össze és juttatott el a gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős akciócsoporthoz. Ennek sorsáról egyelőre nem sokat tudni.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy – a beszállítókkal együtt – a magyar bruttó hazai termékének mintegy 15 százalékát adó magyarországi autó-összeszerelő ipar egyik zászlóshajója, a március 20. óta a termelést szüneteltető kecskeméti Mercedes-gyár bejelentette, még két hétig biztos nem indul el a termelés. Március 21. óta a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani üzemében tervszerűen csökkentik a termelést, március 23-tól a Continental makói és váci egységei is bezártak, az Autoliv, biztonsági öveket készítő sopronkövesdi üzeme is bezárt, és mától április 7-ig a Hankook Tire rácalmási gyárában is szünetel a termelés. De a többi magyarországi autógyárban is állnak a gyártószalagok.
A legnagyobb bajban lévő idegenforgalomban sem látják fényesnek a jövőt. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a Kossuth Rádióban hétfőn reggel arról beszélt, hogy szeptember előtt nem indulhat újra a turizmus Budapesten, országosan talán igen, a járványhelyzet függvényében. Hangsúlyozta, komoly segítségre van szükség minden oldalról, a munkavállalók, a munkáltató, és a kormány részéről egyaránt. A járulékcsökkentés nem lesz elég, mert nem a járulékfizetés lesz a kérdés, hanem az, hogy eleinte bért sem fog tudni fizetni a vállalkozó, és valószínűleg lesz olyan üzlet is, ami nem fog tudni újra. Arról is beszélt, hogy több szakmai szövetséggel együtt a kormány elé terjesztettek egy egységes javaslatcsomagot, a tárgyalási szakaszban azonban erről többet nem közölt.
(Hajdú Péter)
