Globálisan 25 millió, a légi közlekedéshez kapcsolódó állás került veszélybe

Globálisan 25 millió, a légi közlekedéshez kapcsolódó állás került veszélybe

Reptéri munkások várják a Wizz Air érkező gépét a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren 2020. március 9-én (Fotó: Lukács Csaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Globálisan 25 millió olyan állás került veszélybe a koronavírus-járvány miatt, amelyek szorosan kapcsolódnak a légi közlekedéshez – mondta Brian Pierce, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezető közgazdásza kedden, egy újságíróknak tartott videokonferencián.

Az MTI által is idézett szervezet számításai szerint a legtöbb, 11,2 millió állás Ázsia–Óceániában került veszélybe, mert a térségben sok olyan állam van, amelyek gazdaságilag jelentős mértékben támaszkodnak a turizmusra. Európában az IATA becslései szerint 5,5 millió szektorhoz kapcsolódó munkahely van veszélyben.

Az IATA-nak egyelőre nincs becslése arról, hogy a légitársaságoknál mekkora lehet az elbocsátás, a kutatásokat most végzik. Brian Pierce becslései szerint a fizetés nélküli szabadságra küldés és elbocsátás 2,7 millió embert, az iparágban foglalkoztatottak harmadát érintheti.

Csődhullám jöhet a légitársaságoknál | Magyar Hang

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előzetesen azzal számolt, hogy a légi közlekedést legkevesebb 113 milliárd dollár kár érheti.

A közgazdász szerint egyelőre biztonsággal nem lehet megállapítani, hogy mekkora lesz az igény a járvány után, de a történelemben eddig a légi közlekedés iránti igény mindig viszonylag hamar visszaépült. Most azonban hosszabb felépülés várható, 2021 elején is 20 százalékkal kevesebb járat lehet, mint az idén év elején. A légitársaságok helyzetét nehezíti, hogy a nyereséget termelő hosszú távú járatoknál hosszabb felépülési időszakra lehet számítani, mert az utasok a járvány után valószínűleg inkább a lakóhelyükhöz közel pihennek, az üzleti utasok pedig a gazdasági recesszió miatt elmaradhatnak.

Alexandre de Junaic, a szervezet elnök-vezérigazgatója a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kormányok által nyújtott támogatásoknak minél előbb meg kell érkezniük a légitársaságokhoz, mert rövidesen sok cégnek fogy el a készpénze. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a válság is rávilágít, hogy a légi közlekedés anyagilag nagyon törékeny, de a társaságoknak a krízis után sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a jövedelmezőségre és a megfelelő mértékű szabad készpénzállomány biztosítására, mert így kevésbé lesznek védtelenek a hasonló helyzetekben.

Alexandre de Juniac azt kérte a kormányoktól, hogy szorosan működjenek együtt a légi közlekedés szakmai szervezeteivel, és koordináltan dolgozzanak együtt azon, hogy mikor és milyen feltételekkel kezdik újraindítani a légi közlekedést.