Az euróövezet gazdasági teljesítménye a vírusjárvány miatti visszaesést követően a legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2022 végére érheti el a krízis előtti szintet az Európai Központi Bank (EKB) honlapján pénteken publikált, MTI által is idézett prognózisa szerint.
Az EKB három forgatókönyvvel számol. A krízis enyhe lefolyása esetén az euróövezet bruttó hazai terméke, a GDP 5 százalékkal, közepesen súlyos esetben 8 százalékkal, míg a legkomolyabb visszaeséssel kalkulálva pedig 12 százalékkal eshet vissza az idén. Mindhárom esetben robusztus gazdasági növekedéssel számolnak ugyanakkor a visszaesést követően. Az enyhe lefolyású forgatókönyvben a gazdasági teljesítmény 2021 közepére, a legvalószínűbbnek tartott közepes lefolyás esetén 2022 végére éri el a gazdasági teljesítmény a krízis előtti szintet. A legkedvezőtlenebb esetben azonban 2022 végére sem éri el a gazdasági teljesítőképesség a 2019-es szintet.
Az legoptimálisabb forgatókönyv a járványügyi zárlat májusi feloldásával számol, majd a korlátozó intézkedések viszonylag gyors, de fokozatos enyhítésével. Ennek a előrejelzésnek része a járvány leküzdésében sikeres gyógyászati eredmények elérése is. A második előrejelzés szintén májusra feltételezi a zárlat feloldását, a korlátozások enyhítését azonban szigorúbb ütemben vetíti előre és a termeléskiesések hosszabb idejű elhúzódásával számol. A legkedvezőtlenebb vázlat júniusig tolja ki a zárlat feloldását, amelyet a járvány visszaszorításában elért korlátozott eredmények miatt még hosszú ideig érvényben tartott korlátozások követnek majd. A legszigorúbb forgatókönyv csak az ellenszer megjelenésétől várja a helyzet enyhülését, amit legkorábban 2021 közepére tart megvalósíthatónak.
540 milliárd eurós uniós mentőcsomagról egyeztek meg az EU pénzügyminiszterei | Magyar Hang
A dolgozók, a kis- és középvállalkozások és az államok támogatására készült egy-egy javaslat.
A járványügyi zárlat eltérő mértékben érinti a különböző gazdasági ágazatokat és okoz termeléskiesést. Első fázisában az EKB szakértőinek a becslése szerint országonként némileg eltérő mértékben, de a hozzáadottérték-termelésnek mintegy 30 százaléka esett ki a „normális” szinthez képest. A hozzáadottérték-termelés a mezőgazdaságban 10 százalékkal, a feldolgozóiparban 40 százalékkal, a kiskereskedelemben, közlekedésben és vendéglátásban 60 százalékkal esik vissza. A zárlat minden egyes hónapja 2,0-2,5 százalékpontos éves GDP-csökkenést okoz – állítja szintén becslésen alapuló feltételezések szerint az EKB prognózisa.
