Jelentősen csökkent a magyar háztartások fizetőképessége a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk miatt. Az Intrum követeléskezelő cég és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a közelmúltban két felmérésben is vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetének alakulását. Az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat május elején.
A márciusi és májusi adatok közti különbség jól mutatja, milyen hatással volt eddig a veszélyhelyzet a lakosság anyagi jólétére: a márciusi, első negyedéves adatok alapján készült index (IFI) értéke 41,6 volt, míg az új, áprilisban felvett adatok alapján készült indexé már csak 18,9 – ismerteti a Portfolio.hu az elemzést. (A lakosság fizetőképességi indexét negyedévente számítják ki olyan adatok alapján, mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei.)
Az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott. A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a lakosság fizetőképességi indexe.
„A fizetőképesség mostani, drasztikus visszaesése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Csak márciusban mindegy 56 ezer fő veszítette el az állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhetett, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest.”
Deszpot Károly szerint most minden azon múlik, milyen válságkezelő lépéseket tesz a kormány és az Európai Unió a következő néhány hónapban, különös tekintettel a munkanélküliség és a bércsökkenés elleni fellépésre. „A legnagyobb gazdasági kockázatot Magyarországon a növekvő munkanélküliség jelenti. A gazdasági növekedést a közelmúltban jelentős részben a belső kereslet erősödése hajtotta, és a munkavállalók jó részének nincs komoly megtakarítása, amiből munka nélkül is hónapokig vásárolhatnának” – mondta. „Különösen az olyan szektorokra kell figyelni, mint az építő-, feldolgozó- és autóipar valamint a turizmus. Ezek az iparágak komoly súlyt képviselnek mind a foglalkoztatásban, mind a GDP-ben, ezért ha az itt dolgozó munkavállalók megélhetése hosszabb időre veszélybe kerül, a tovagyűrűző negatív hatások más iparágakat is érintenek és a gazdasági károk mélyülését okozhatják” – tette hozzá.
