Még a járvány miatt bajba jutott nyugdíjasok sem kapnak plusz pénzt a kormánytól

Még a járvány miatt bajba jutott nyugdíjasok sem kapnak plusz pénzt a kormánytól

Fotó: Unsplash/Huy Phan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tavaly június óta folyamatosan magasabb a nyugdíjas infláció, mint a fogyasztói áremelkedés üteme, a bérek növekedése pedig évek óta sokszorosan meghaladja a nyugdíjakét, a kormány mégis úgy látja, járvány idején nem jár segítség a nyugdíjasoknak. 

A 2019 májusa óta eltelt egy évben 3,2-4 százalékos sávban mozgott a nyugdíjas infláció, az ellátást mégis csak ennél kisebb mértékben emelték: tavaly év elején 2,7, idén 2,8 százalékkal. A tavalyi ellátást idén januárban 0,7 százalékkal növelték, mert nagyobb volt az áremelkedés az előre tervezettnél, s várhatóan idén is hasonló lesz a helyzet. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a nyugdíjasok 2,6 milliós tábora egész évben hitelezi a kormányt.

De nemcsak ez a gond a nyugdíjakkal, a nyugdíjemeléssel. Egyre nagyobbra nyílik az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme közötti olló, hiszen amíg a keresők bére évek óta évente átlagosan tíz százalék körül emelkedik, a nyugdíj ennek legfeljebb harmadával. 

Az elmúlt másfél-két év változásai rámutattak egy másik problémára is. Elavult a nyugdíjas vásárlói kosár, amely alapján a nyugdíjas inflációt számítják.

– Az infláció számítása bonyolult dolog, és itt nem csupán az éppen esedékes folyamatok számszerűsítésére gondolok. A nyugdíjasok kiadásait mutató nyugdíjas kosár összeállítása is nehéz feladat – nyilatkozta a Magyar Hangnak Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke. 

Lapunknak arról is beszélt, nem vitatja ugyan a KSH adatait, amelyek szerint a nyugdíjas infláció mindössze 3,2 százalék volt az elmúlt hónapban, azonban úgy véli, ideje lenne korrigálni a nyugdíjas kosárban szereplő termékek összeállítását, mert az elmúlt évek folyamatai alapvetően befolyásolták azt. Hiszen a nyugdíjasok által leginkább vásárolt élelmiszerek, alapvető élelmiszerek áremelkedése az átlagosnál nagyobb volt, az általuk kevésbé keresett tartós fogyasztási cikkeké pedig kevésbé, vagy éppen csökkent. Ezért már fel is kértek statisztikusokat, hogy szakmai szempontok alapján lássanak neki a nyugdíjaskosár átalakításának. Erre már csak azért is szükség lenne, mert amíg korábban az átlagos infláció és a nyugdíjasinfláció között 0,1-0,3 százalékpontos különbség volt, addig ma ez a rés sokkal nagyobb. 

Az elnök úgy gondolja, már csak azért is ideje lenne a nyugdíjasokat érintő áremelkedés számítási módjának átalakítására, mert manapság egyre kevesebb nyugdíjas vásárol tartós fogyasztási cikkeket, viszont jövedelmükből sokat költenek alapvető élelmiszerekre, amelyek ára jelentősen emelkedett az utóbbi években.

– Ezek közül két árucsoportot emelnék ki, az alapvető élelmiszereket és a gyógyszereket. Az utóbbiakra ugyan nincs pontos adatunk, de a nyugdíjas kollégák szerint jelentősen emelkedett árszínvonaluk. A alapvető élelmiszerek, például a sertéshús ára pedig jelentősen, akár 50 százalékkal is emelkedett az elmúlt két évben, és a tej, illetve a kenyér ára is jóval magasabb, mint néhány évvel ezelőtt. Sajnos sokan vannak, akiknek százezer forint körül, vagy az alatt van a nyugdíjuk, nekik jelenti a legnagyobb terhet ez az áremelkedés – foglalta össze legnagyobb gondjaikat a szakember.

Ezért a jelenlegi járványhelyzetben – amikor a nyugdíjasok az ellátási nehézségektől tartva előre bevásároltak, és laposabb a pénztárcájuk – azonnali segítséget kértek a kormánytól. Elképzelésük szerint öt hónapon keresztül havi 10-10 ezer forint azonnali segítséget kaptak volna az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők. 

Ez ügyben, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) tavaly őszi, hatpontos, a nyugdíjasok megsegítését célzó javaslatáról is szerettek volna tárgyalni a kormánnyal. A miniszterelnök ugyan nem fogadta őket, de az illetékes szakemberrel, az Emmi családpolitikáért felelős helyettes-államtitkárával, Beneda Attilával már megvolt a tárgyalás időpontja, a járvány miatt azonban nem került sor a megbeszélésre. A többszöri levélváltás eredményeként az viszont kiderült, hogy hiába a legszegényebb nyugdíjasok számára kért azonnali segítség, arra még ebben a gyászos helyzetben sem számíthatnak. 

– Leveleinkre azt a választ kaptuk, hogy a miniszterelnök bejelentése szerint a nyugdíjasokra vonatkozó segítség a 13. havi fizetés visszaépítése, aminek első egyhetes részletét csak jövő év elején kapják – mondta Juhász László.