Sok ezer átvert utas, versenytárssal való áregyeztetés, a működés fenntartása során elégetett állami milliárdok, százmilliós tartozások, hatósági félrenézések sorozata és tiltott állami támogatás miatt indított uniós vizsgálat szegélyezték a Malév Ground Handling sírba vezető útját. A brüsszeli eljárás kezdeményezője szerint a cég vezetése félrevezette az államot, a Wizz Air ugyanakkor jól járt.
Mivel az Európai Bizottság (EB) a magyar állam által a Malév Ground Handling (MGH) Zrt. részére nyújtott állami támogatás ügyében 2019 október 28-án hivatalos vizsgálatot indított, ezért a társaság pénzügyi, likviditási nehézségeinek kezelésére az állam további forrást nem biztosíthat – áll a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) kedden kiadott közleményében, amelyben a földi kiszolgáló fizetésképtelenség miatti felszámolását jelentették be. Az MNV emlékeztetett: három évvel ezelőtt a rivális BudPort panaszt nyújtott be, rámutatva, hogy az MGH-nak biztosított tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök nem összeegyeztethetőek az európai uniós előírásokkal. Az EB akkori álláspontja szerint ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, így fennáll a versenyszabályok megsértésének veszélye, annak, hogy a vállalkozás tisztességtelen előnyhöz jutott a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben. (Különböző magyar állami tulajdonú társaságok – köztük az MNV mellett a Tiszavíz és a Magyar Fejlesztési Bank – körülbelül 21 millió euró értékben nyújtottak támogatásokat a cégnek.)
A vagyonkezelő egyébként elismerte, hogy az MGH az anyacég 2012-es csődje óta komoly finanszírozási nehézségekkel küzd, ám a 2017-ben megindult reorganizációnak köszönhetően – amelyre 4,5 milliárd forint állami támogatást kapott a vállalat – 2018-ra már „szerény mértékű” nyereséget sikerült elérni.
Az MNV tegnapi bejelentésére ma közleményben reagált a BudPort (a társaság időközben felhagyott földi kiszolgáló tevékenységével – a szerk.). A cég közlése szerint az uniós eljárást nem azért kezdeményezték, hogy az MGH-t ellehetetlenítsék, hanem azért, mert – szerintük – az állami cég tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott azon állami támogatások által, amelyben a vállalat évek óta folyamatosan részesült. „Az eljárás megindításakor a Malév GH már mind pénzügyileg, mind szakmailag működésképtelen volt. A Malév GH vezérigazgatójának előterjesztésére az MNV Zrt. vezetői 2017 őszén a szükséges átalakítások helyett egy szakmailag megkérdőjelezhető reorganizációs tervvel megtévesztették az állami döntéshozókat. Ezáltal a társaság olyan rekordösszegű állami támogatásban részesült, amely meghaladta annak éves árbevételét” – állítja a BudPort, megjegyezve: a jelek szerint ez a 4,5 milliárd forintnyi állami támogatás két és fél év működés finanszírozására volt elég.
Rossz gazda volt az állam: óriási bajban a Malév Ground Handling | Magyar Hang
Az egykori Malév leányvállalatának működésével kapcsolatban az utóbbi években felmerült a hűtlen kezelés, a kartellezés, valamint az utasok tömeges átverésének gyanúja. A hazai hatóságok azonban eddig mindent a legnagyobb rendben találtak. Az Európai Bizottság most tiltott állami támogatás gyanúja miatt vizsgálódik. A tét 7 milliárd forint, illetve a cég bedőlése.
„A Malév GH minden ellenkező híreszteléssel szemben nem a BudPort által indított brüsszeli eljárás miatt került lehetetlen helyzetbe, hanem azért mert 2013 óta minden szakmaiságot nélkülöző menedzsmentek irányították a társaságot. Ennek eredményeképpen a működési költségei irreálisan magasak, légitársasági szerződései pedig előnytelenek voltak. A Malév GH a legnagyobb ügyfelét a Wizz Air-t, mint „de facto nemzeti légitársaságot” olyan előnytelen feltételrendszerben szolgálta ki, amely mellett a társaság reorganizációja végrehajthatatlan volt” – zárta közleményét a BudPort.
Több tízezer átvert utas
A Malév GH működése körüli visszásságokról és botrányokról lapunk és a 2018 áprilisában megszűnt Magyar Nemzet is rendszeresen beszámolt. A legutóbbi, nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügy – amelynek a Wizz Air is érintettje volt – tavaly nyáron látott napvilágot: a légitársaság weboldalán szereplő díj több mint kétszeresét szedte be a légitársasággal szerződésben álló MGH azoktól az utasoktól, akik a repülőtéren kívántak becsekkolni. A Wizz Air üzletszabályzata szerint a feledékeny utasoknak ilyenkor 30 eurót (akkori árfolyamon számolva nagyjából 9900 forintot) kellett fizetniük, amire a földi kiszolgáló legfeljebb 5 eurós kezelési költséget számolhatott volna fel. Ehelyett azonban fejenként 20 000 forint volt a tarifa. Az MGH még egy csavart vitt a lehúzásba: két nyugtát állított ki, ám egyiken sem a Wizz Air szolgáltatásai között szereplő airport check-in fee, vagyis repülőtéri utasfelvételi díj szerepelt, hanem valami egészen más, mégpedig a check your flight II.,vagyis Érd el a géped! szolgáltatás. Ezzel a megtévesztő elnevezéssel valószínűleg a tisztességtelen túlszámlázást igyekezett leplezni a társaság. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az MGH ellen, azt azonban nem tudni, lezárult-e és ha igen, milyen eredménnyel.
Nem válik meg az utasokat átverő Malév GH-tól a Wizz Air | Magyar Hang
Úgy tűnik, igyekszik elsimítani egymás között a Wizz Air és alvállalkozója, a Malév Ground Handling (MGH) Zrt. az utóbbi évek legnagyobb fogyasztóvédelmi botrányát. A légitársasággal több körös levelezésen van túl szerkesztőségünk, amelynek során az MGH által tömegesen elkövetett átverések, illetve az ennek okán elvárható kártérítések ügyét igyekeztünk egyértelműsíteni.
A Wizz Air azonnal jelezte, hogy a tisztességtelen magatartásért az MGH a felelős. Belengették azt is, hogy felbontják az állami céggel a szerződésüket, ez az MGH azonnali bedőlését jelentette volna. A fapados légitársaság később azonban inkább falazott partnerének. Piaci becslések szerint az MGH hozzávetőlegesen hetvenezer utast vert át, ebből hatszáz millió forintra tett szert.
„Reorganizáció” és „szerény mértékű” nyereség
A Malév GH reorganizációjára 2017 őszén hagyott jóvá 4,66 milliárd forintot a kormány, ám már látszatszinten sem törekedtek arra, hogy a pénzt az uniós jogszabályok figyelembe vételével használják fel. Ennek a pénznek a fele alig fél év alatt elfolyt, valószínűsíthetően adósságrendezésre és a napi működés fenntartására. 2018 tavaszáig a legnagyobb tétel, bő másfél milliárd forint, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA) ment és több száz milliót kellett fordítani a beszállítók felé fennálló tartozások kiegyenlítésére is.
Az MGH mérlegadatai szerint a cég évről évre több száz milliós adósságot görgetett maga előtt, egészen 2018-ig: az éves nyereség 2,5 millió forint volt. Ami ennél érdekesebb, hogy a társaság belföldi értékesítés néven futó árbevétele 1,2 milliárd forinttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebből hatszáz millió forint volt magyarázható a cég fő partnere, a Wizz Air forgalombővülésével, míg – kizárásos alapon – ugyanekkora összeg az utasok átveréséből folyhatott be.
Kartellügy
2018 márciusában a Transparency International (TI) tett feljelentést a Gazdasági Veresenyhivatalnál (GVH). A szövevényes ügyről részletesen szintén a Magyar Nemzet számolt be, nem sokkal megszűnése előtt. Mint a lap megírta, a beadvány alapján az MGH és versenytársa, a török hátterű Celebi vezetői 2014 végén, 2015 elején és vélhetően később is egyeztettek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló légitársaságok – egyebek között az Alitalia, a Turkish Airlines, a British Airways és az Iberia járatait üzemeltető IAG Group – által kiírt pályázatokon.
Kartellezett volna a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatója? A GVH vizsgálódik | Magyar Nemzet
Ismét vizsgálhatja a repülőtéri földi kiszolgálótársaságok kartellezésének lehetőségét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután újabb feljelentés érkezett a hatósághoz. Sőt, a botrányos ügy valószínűleg nem áll meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kerítésénél, egészen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatójáig, Szivek Norbertig érhet - tudta meg lapunk.
A feljelentéshez a TI három hangfelvételt csatolt: ezek egyikén Szivek Norbert akkori MNV-vezér (Tiborcz István barátja és üzlettársa) és Kisvári János, az MNV fennhatósága alá tartozó MGH 2016 októberében leköszönő vezérigazgatója beszélget. A másik két felvétel 2014 végén és 2015 elején készült, és a magyar valamint a török cégek akkori vezetőinek áregyeztetését tartalmazta. Előbbi hanganyagot a lap is bemutatta: Szivek Norbert kifejtette, hogy a Malév GH csak nyert volna azzal, ha együttműködik a Celebivel. A feljelentést 2019 tavaszáig vizsgálta a GVH, majd ejtette az ügyet.
Hűtlen kezelés gyanúja
2018-ban a repülőgépek földi kiszolgálását végző cégnél különösen nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást indított a Készenléti Rendőrség korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztálya. Lapunk akkori információi szerint az állami tulajdonú vállalat gazdálkodása miatt legalább két feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A feljelentéseket ismeretlen tettesek ellen tették, a társaság gazdálkodásáért akkor Herczog Péter, a Malév GH vezérigazgatója, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV felelt. A rendőrség végül nem talált bűncselekményre utaló jelet.
