Az 5 fő feletti vállalkozások körében (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig
nagyságrendileg 110 ezer főt bocsátottak el, illetve jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszer szabadságolás). Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent – olvasható a GKI Gazdaságkutató friss jelentésében.
A GKI június elején egy, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába
foglaló reprezentatív kutatást végzett. A cél az volt, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a COVID-19 járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldásával az egyes vállalkozásokon belül hogyan változtak meg a foglalkoztatási formák. Június elején, a felmérés időszakában, Közép-Magyarországot leszámítva lényegében mindenhol feloldották a szigorú korlátozásokat, s már Pest megyében is jelentősen enyhültek a szabályok.
– A kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76 százaléka jár be dolgozni a munkahelyére – írják. – A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92 százalék. Vagyis a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak. Jól mutatja a nagyvállalatok tőkeerősségét a kkv szektorral szemben az állásidőn és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságon lévők aránya, amely a nagyvállalatoknál 0,5 százalék, szemben a kkv szektorral, ahol ez a szám kiugróan magas (4 százalék). Az otthondolgozók (távmunkások) aránya átlagosan 3 százalék volt (ezen belül a nagyvállalatoknál 2 százalék, a kisvállalkozásoknál pedig 5 százalék).
A GKI jelentéséből kiderül, jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál (15 százalék), miközben ez mindössze 6 százalék a kkv-k között. Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket – írják.