A fapados légitársaság vezérigazgatója rendre az állami támogatások ellen foglalt állást, ám a kormány által biztosított adókedvezmények akár a milliárdos szintet is elérhetik.
Adókedvezmény formájában jelentős állami támogatásra számíthat a Wizz Air – derült ki a csütörtöki kormányinfón. A segítség nagyságáról egyelőre nincs pontos információ, hiszen – ahogy azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunk kérdésére elmondta –, 2020 végéig jár a légiiparban tevékenykedő vállalatoknak az adókedvezmény.
A kormány májusban döntött arról, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került, legalább tíz főt foglalkoztató ágazati szereplőknek – légi személyszállító cégeknek, repülőgép- és űrhajó-karbantartással, javítással, gyártással foglalkozó vállalkozásoknak – adókedvezményt biztosít, ha az adott társaság nettó értékesítési bevétele legalább 25 százalékot esett a 2020. április 1. és 2020. május 31. közötti időszakban, időarányosan az első negyedévhez képest. A feltételeknek megfelelő légiipari vállalatoknak nem kell teljesíteniük a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget dolgozóik után. Nem kell megfizetni továbbá a szakképzési, valamint a rehabilitációs hozzájárulást. A mentesség 2020. májusától kezdődik és a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig tart.
Miért égeti a kerozint a Wizz Air? | Magyar Hang
Szinte hetente változó vállalati prognózisok mellett is töretlenül optimista kommunikáció, a low cost üzleti modellel aligha összeegyeztethető működés, beszakadó részvényárak és flottabővítés, befagyott turizmus és üdülőjáratok indítása - csak néhány ellentmondásos elem a Wizz Air elmúlt két hónapjából.
A Wizz Air támogatása kapcsán több ágazati szakértőt is megkerestünk, ám csak név nélkül kívántak becslésekbe bocsátkozni. Mint mondták, az adókedvezmény formájában lehívható támogatás néhány milliárd forintot jelenthet, ami csak szépségtapasznak jó a várhatóan tetemes veszteségen. A kiesés mértékét is nehéz megbecsülni, hiszen a megbetegedések száma ismét lendületet vett Európa-szerte, ami miatt nem zárható ki az újabb leállás. Ráadásul a nyár elején újraindult járatok iránt is visszafogott az érdeklődés. Forrásaink megjegyezték ugyanakkor, hogy a légitársaságnak sok külföldi – lengyel, szlovák, ukrán, román – dolgozója van, akik a magyarországi leánycégéhez vannak bejelentve, így az állam valójában a nem magyar munkavállalók után is kedvezményt biztosít.
Gulyás Gergelytől a kormányinfón megkérdeztük azt is, ha már támogatásban részesül a Wizz Air, felmerült-e, hogy az állam tulajdonrészt szerezzen a társaságban. Felvetésünket a német példa indokolta, a Lufthansát ugyanis 9 milliárd euróval támogatja Berlin, amiért cserébe 20 százaléknyi – opcionálisan tovább növelhető – állami részesedést szerez a német állam. A kancelláriaminiszter erre reagálva kijelentette: Magyarország nem direkt állami támogatásban részesíti a Wizz Airt, hanem adókedvezményben. Ha előbbi támogatási formáról lenne szó – amelyre vonatkozóan nem volt javaslat a kormány előtt –, akkor merülhetne fel állami tulajdonrész szerzése. Kifejtette továbbá azt is, hogy meggyőződése szerint a korábbi fogyasztóvédelmi aggályok ellenére Magyarország számára érték a Wizz Air jelenléte, mivel az ide érkező utasok bevételt jelentenek az országnak.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a válság kitörése óta többször is hangsúlyozta, hogy az állami támogatások súlyosan torzítják a piacot. Mint az Indexnek közel egy hónappal ezelőtt kifejtette, számos nagy versenytársukat szinte a sírból hozták vissza az állami mentőcsomagokkal, ám ezek a pénzek szerinte soha nem lesznek visszafizetve. „Háromféle légitársaság van Európában. Az egyiket az állam kimenti, míg a másik hozzánk hasonlóan megoldja a saját finanszírozását, hatékonyan működik és megfelelő pénzügyi helyzetben van. Amelyik cég viszont nem működik hatékonyan és állami segítséget sem kap, arra nem vár jó idő a következő fél-egy évben. És az ilyen cégek az európai piac 10-20 százalékát jelentik” – mondta. Emellett kitért arra is, hogy azt az állami megbízást, amelynek keretében Kínából szállítottak egészségügyi eszközöket Magyarországra, versenyen nyerték el. A társaság egyébként 7 milliárd forintért teljesítette a megbízást. A Wizz Air segítséget kap Nagy-Britannától is: 300 millió fontnyi (120 milliárd forint) államilag támogatott hitelt vesz fel.
Váradi József: A Wizz Air nem fapados, hanem diszkont légitársaság | Magyar Hang
Nem szereti a fapadosozást és csak az utasok érdekei, valamint a menetrend tartása miatt vezették be a fizetős sorban állást - fejtette ki lapunknak adott interjújában a Wizz Air vezérigazgatója. Váradi Józsefet a brexitről, az ukrán légi piacon való terjeszkedésről, az állam által kompenzált nyugat-balkáni járatokról kérdeztük, és kiderül az is, problémának tartja-e a tiltott állami támogatás gyanúját, ha az nem versenytársnál, hanem üzleti partnernél merül fel.
A légitársaság helyzetén nemcsak a koronavírus-járvány, hanem később rossznak bizonyuló üzleti döntések is rontanak. A társaság tavaly év végén hordónként 55 dollár körüli áron kötötte le („hedgelte”) az idei évben felhasználni tervezett kerozint, arra spekulálva, hogy a kőolaj (és így a repülőbenzin) ára ennél magasabb lesz idén. (Tavaly 75-80 dollár körül mozgott az üzemanyag hordónkénti ára a börzéken, az 55 dollár tehát jó árnak számított.) A cég vállalta azt is, hogy az előzetesen kalkulált éves mennyiség 50 százalékát garantáltan átveszik ezen az áron. Csakhogy a nyersanyag és a finomított kőolaj-származékok ára az év elején meredek zuhanásba kezdett. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA által közölt adatok szerint a kerozin hordója a tavasz folyamán jócskán 30 dollár körül alakult, de még most sem éri el a 45 dollárt.
