Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A home office mellékhatásától félve dönthetett a büntetőadóról a kormány

Szerző: | 2020. július 20., 10:58 | Gazdaság

Fotó: Unsplash/Nastuh Abootalebi

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elfogadta az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójának módosításáról (kata) szóló törvényt, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elképzeléseinek döntő többségét foglalta jogszabályba. A legfontosabb módosítás, hogy amennyiben egy katázó kisvállalkozó ugyanazon megrendelőnek egy éven belül hárommillió forintnál nagyobb összegben számláz, úgy a befogadónak az ezen összeg feletti számla után 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie. A kormány érvelése szerint a jövő év elejétől hatályba lépő módosítás célja, hogy bevonják a normál közteherviselésbe a mostanáig bújtatott munkaerőként alkalmazott tömegeket.

HIRDETÉS - AIP

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint a mintegy négyszázezer katás vállalkozó közül a várható törvénymódosítás mintegy 150 ezer céget, egyéni vállalkozót érint. Ezen vállalkozók egyik fele várhatóan megtalálja a megoldást, a másik felének viszont nem sok esélye van erre. Felvetődhet a gondolat, hogy kiskapuval ki lehet kerülni a 40 százalékos büntetőadót. Erre elvi lehetőséget ad a közvetített szolgáltatás: ha a katás vállalkozó a havi 250 ezer (évi hárommillió) forintos összeg fölött is számlázni akar az adott cégnek, akkor egy nem katás vállalkozás számára nyújtja be a számlát, amely közvetíti a szolgáltatást az eredeti megrendelő felé. Ennek persze valamiféle díja lehet.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

– Egyelőre nem lehet tudni, hogy az amúgy törvényes közvetített szolgáltatás esetében miként funkcionál a rendeltetésszerű joggyakorlás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) erre hivatkozva ugyanis megállapíthatja, hogy az ügylet valós tartalma az volt, hogy a végső igénybe vevő (megrendelő) – akár több – közvetítőn keresztül jut évi 3 millió forint feletti katás teljesítéshez, és ugyanúgy vonatkozna rá a 40 százalékos büntetőadó. Hogy pontosan mi ezzel kapcsolatosan az adóhatóság véleménye, meg kell kérdezni – elemezte a lehetőségeket a szakértő.

Ha ezt a lehetőséget kizárja az adóhivatal, akkor a számlakibocsátónak és -befogadónak, az anya- és leányvállalatnak át kell gondolnia kapcsolatukat, és olyan megoldást találni, hogy köztük ne legyen közvetlen elszámolás a katás teljesítések kapcsán. – Mondok egy példát az önök szakmájából. Eddig egy újságíró egy lapnak dolgozott, nagyobb összegben, mint évi hárommillió forint. A jövőben megoldást jelenthet, hogy részben az eredeti megrendelőnek dolgozik, a hárommillió fölötti összeget vagy bizonyos cikktípusokat pedig nem a lapnak, hanem egy hírügynökségnek szállítja, amelynek szolgáltatására előfizet az eredeti megrendelő, és úgy jut az adott újságcikkhez. Ez esetben fel sem vetődhet, hogy a hírügynökség csak azért kerül a képbe, hogy kisegítse a két felet, hiszen maga a hírszolgáltatás az alaptevékenysége, és több újságíró is teljesít feléje.

Ruszin Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokan elsiklanak fölötte, a 40 százalékos büntetőadó csak az üzleti kapcsolatok esetén lép be. Ha például egy ügyvéd az állam számára dolgozik, közhatalmi szolgáltatást végez, esetleg valamilyen rendelet határozza meg az általa nyújtott szolgáltatás árát, például a perköltséget, vagy ha magánszemély számára dolgozik, akkor az ezen tevékenységek után kapott díj nem számít bele a hárommilliós összeghatárba.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a változtatás nem csupán a négyszázezer katázó miatt születhetett meg. A koronavírus-válság alatt ugyanis a cégek rájöttek, hogy országos szinten van további 400 ezer olyan munkakör, amelyet nem kell munkaviszonyban ellátni. Ha például az eddig fizetett 400 ezer forintos nettó fizetés helyett számlára 500 ezer forint nettó juttatást ígér a vállalkozó, akkor a munkavállaló boldogan váltja ki az egyéni vállalkozói igazolványt.

A fenti számokkal számolva a katázó eddig évi durván 700 ezer forint adót fizetett, ami éves szinten 280 milliárd forint bevételt jelentett a költségvetésnek. Újabb 400 ezer katás esetében újabb 280 milliárd forint jutna a büdzsének. Ezzel szemben 1600 milliárd forint kiesést lenne az államnak, ha ez utóbbi 400 ezer, korábban bejelentett munkaviszonyban dolgozó munkavállaló után fizetett közterhek eltűnnének.

– A kormány felismerhette és reális veszélyként értékelhette ezt a lehetőséget, ezért mindenképpen lépnie kellett. Azonban a törvényben foglaltnál sokkal részletesebben kidolgozott javaslat is születhetett volna, mert mostani formájában a fűnyíróelv igen sok katázót lehetetlen helyzetbe hoz – mondta Ruszin Zsolt.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/28. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: adózás, home office, kata, Ruszin Zsolt


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest