Egy félév alatt elköltötte a kormány a passzív munkaerőpiaci kiadásokra szánt előirányzat 83,2 százalékát, így az év hátralévő részére már csak nagyjából egy hónapra elegendő pénz maradt ebben a költségvetési zsebben – írja az Mfor. Még a 2009-es válság utáni, mostaninál nagyobb mértékű munkanélküliség sem generált ekkora kiadást.
A portál emlékeztet, hogy hivatalos adatok szerint a koronavírus hazai megjelenése óta, márciustól napjainkig több mint 112 ezren veszítették el az állásukat. A valós szám azonban ennél jóval magasabb lehet, mivel nem mindenki regisztráltatja magát álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál. A munkájukat elvesztettek három havi álláskeresési ellátásra jogosultak, s bár a kormány elvi okokból számításba sem vette a támogatások bővítését, a jelenlegi körülmények között is meglepően sokat költöttek a 112 ezer álláskeresőre. Ennek következtében elképesztő mértékben ugrottak meg a kormányzat munkaerőpiaci kiadásai júniusban – hangsúlyozza az Mfor.
Az államháztartás június végi mérlege alapján eddig nagyobb költséget jelentettek a kormánynak az úgynevezett passzív kiadások a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül, mint az egyéb tételek, többek között a közfoglalkoztatási programok. Amíg a Startmunka-programokra június végéig az idei évre meghatározott 140 milliárdos előirányzatból 64,8 milliárd forintot, vagyis a teljes keret 46,3 százalékát kötötték le, a passzív kiadások idei 83 milliárdos előirányzatának 83,2 százalékát már el kellett költenie a kormánynak, ez kicsivel több mint 69 milliárd forintot jelent. Az előirányzat egyébként az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést, és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába.
Az Mfor kiemeli, hogy a kasszát a június havi tételek terhelték meg eddig talán sosem látott mértékben. A hatodik hónapban 29,4 milliárd forintot fordított a kormány passzív kiadásokra. 2006-ig visszamenőleg egyetlen hónapban sem jelentkezett ekkora kiadás, eddig jellemzően 5 és 11 milliárd forint között költött a kormány ezen a soron, vagyis akár hatszoros mértékű megugrást tapasztalhatunk.
Ráadásul a havi kiadás mértéke a létszám-adatok alapján önmagában nem feltétlenül lenne indokolt, hiszen, ahogy arra a portál emlékeztet, még a 2009-es válság utáni, mostaninál nagyobb mértékű munkanélküliség sem generált ekkora kiadást. Legutóbb egyébként 2016 márciusában volt a mostaninál nagyobb a nyilvántartott álláskeresők száma, akkor 420 ezren voltak regisztrálva, a költségvetés abban a hónapban a mostani kiadás hatodát költötte el, 4,9 milliárd forintot passzív kiadásokra.
Az eltérést és a megugrást három tényezővel magyarázzák. Egyrészt hirtelen több tízezer embernek kellett álláskeresési járadékot folyósítani, másrészt az álláskeresők nagy részét frissen regisztrált személyek teszik ki, így ők a közmunka-programokban még nem vehetnek részt, végül pedig a bérek emelkedése is hozzájárulhatott a kiadások megugrásához.
Mivel már csak 14 milliárd forintnyi forrás áll a kormány rendelkezésére, amiből egy átlagos hónap kiadásai még fedezhetők, logikusan az következne, hogy mielőbb módosítani kell az idei költségvetést annak érdekében, hogy minden arra jogosult megkapja az ellátását a következő hónapban is. Az Mfor szerint ugyanakkor erre nem lesz szükség, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül az álláskeresési ellátások előirányzat egy felülről nyitott előirányzat. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábban rögzített és elfogadott előirányzatot szükség esetén anélkül is túllépheti a kormány, hogy a költségvetés módosítását kezdeményezné, melyet a parlamenttel kellene elfogadtatnia.
