HIRDETÉS
HIRDETÉS

Mellár Tamás: Ellentmondanak egymásnak a statisztikai hivatal adatai

Szerző: | 2020. augusztus 07., 16:03 | Gazdaság

Fotó: Mellár Tamás Facebook-oldala

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Számos furcsaságot lehet találni a KSH által közölt adatokban, több területen is ellentmondanak egymásnak a számok – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdász, országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, az ENSZ Statisztikai Bizottságának volt elnöke.

– A koronavírus-válság miatt a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme jelentősen lassult, az első negyedéves 2,2 százalékos növekedést követően jelentősebb visszaesésre lehet számítani az év második három hónapjában. Erre utal, hogy a Pénzügyminisztérium a korábbi három százalékkal szemben már öt százalékos visszaesést vár éves szinten – emelte ki alapvetésként a közgazdász. – A foglalkoztatásról már vannak friss adatok. Ezeket áttekintve úgy tűnik, igaza lehet Orbán Viktornak abban, hogy teremtenek annyi munkahelyet, amennyi elveszett a válság miatt. Hiszen idén júniusban 58 ezerrel dolgoztak többen mint májusban, és az egy évvel korábbi számtól is csak 38 ezerrel marad el az állásban lévők száma. A munkanélküliek száma is alig több mint 58 ezer fővel emelkedett, ami beleillik a képbe. 

– Ám ha ezeket a számokat összevetjük a termelési adatokkal, akkor elgondolkodtató következtetésre lehet jutni. A termelés ugyanis – ahogy láttuk – jelentősen visszaesett, így ha a munkában állók száma valóban alig változott, akkor a termelékenységnek kellett jelentősen visszaesni, hiszen ugyanannyian jóval kevesebb értéket állítottak elő. De ez sem lehet teljesen igaz, hiszen éppen az alacsony termelékenységű ágazatokon ütötte a legnagyobbat a válság, azaz éppen hogy emelkednie kellett volna a termelékenységnek – fejtegette a közgazdász. – Így arra jut az ember, hogy a KSH-adatokba beleszámíthatják a közmunkásokat, a katonákat, a külföldön dolgozókat és a nyári munkát végző diákokat is. Vagyis azokat is, akiknek a munkája nem igazán produktív. 

De Mellár Tamás szerint a kereseteket tekintve is fel lehet fedezni furcsaságokat. A statisztikai hivatal által közölt májusi átlagkereset csaknem négyszázezer forint volt, az első öt hónap 390 ezres bruttó átlagkeresete éves szinten 8,8 százalékos emelkedést, jelent, és éppen ilyen arányban nőtt a nettó átlagkereset is. A KSH 3,5 százalékos inflációval számolva arra jutott, hogy 5,1 százalékkal emelkedtek egy év alatt a reálkeresetek. 

– Ezeket a számokat látva fel kell tenni a kérdést: miként képzelhető el a dinamikus béremelkedés a termelés bezuhanásával egy időben. Magyarázat lehetne, hogy az alacsonyabb GDP-ből a korábbinál nagyobb részt kapnak a munkavállalók, miközben a vállalkozó és az állam részesedése csökken. A reálbér növekedése az eddig említett feltételek mellett csak akkor következhet be, ha vállalkozó annak ellenére emeli a béreket, hogy egyre kevésbé termelékeny a munkavégzés – elemzi tovább a számokat Mellár Tamás. – Azonnal átvágjuk azonban a gordiuszi csomót, ha rájövünk, jó eséllyel nem annyi az átlagbér növekedése, mint a hivatalos adat, hanem annál kevesebb. Ezt az is valószínűsíti, hogy a KSH adatában nincs benne az öt fő alatti vállalkozásoknál foglalkoztatottak bére.

A közgazdász szerint ha tovább követjük a szálakat, akkor rájövünk, hogy mi okozhatta a hivatal által kimutatott jelentős reálbér-emelkedést. Az ok, hogy két évvel korábbi fogyasztói kosarat használnak az infláció mérésére, amelyben egyes termékek ára nem emelkedik, hanem csökken, ami pedig ellensúlyozza az élelmiszerárak jelentős emelkedését.

De más, nehezen magyarázható összefüggést is észre lehet venni. Ha valóban jelentősen emelkedtek a reálbérek, akkor hová tűnik ez a növekmény. El biztosan nem költik, hiszen idén májusban 2,1 százalékkal csökkent a kereskedelmi forgalom az egy évvel korábbi értékhez képest, pedig 9,4 százalékkal nőttek a keresetek. Igaz, az év első öt hónapjában másfél százalékkal nőtt a kereskedelem forgalma, de ez még mindig kevés, a béremelkedéssel összehasonlítva. Miután a hivatalos számok azt mutatják, sem tartós fogyasztási cikkekre, sem szolgáltatásokra nem költöttek többet, mint egy évvel korábban, csak az marad, hogy félrerakták a növekményt a polgárok. A közgazdasági tapasztalatok viszont azt mutatják, nem ez az általános magatartás egy ilyen súlyos válság idején, mint amit most átélünk.

Összefoglalva Mellár Tamás elmondta: köztudott, hogy általában egy-egy időszak után közvetlenül még kevéssé pontosak a rendelkezésre álló adatok. Ennek ellenére a statisztikai adatszolgáltatók mindig törekedtek arra, hogy a legvalószínűbb történéseket írják le, ami feltételezi, hogy konzisztens, azaz belső ellentmondásoktól mentes adatokat tegyenek le az asztalra. A közgazdász úgy véli, ez nem fedezhető fel a most közzétett adatokban. Egyrészt az látszik, hogy bizonyos területeken elavultnak mondható a KSH adatgyűjtési rendszere (ilyen probléma a fogyasztói kosár összetétele vagy az öt fő alatti vállalkozások kimaradása a statisztikából), és a szakember egyfajta módszertani bizonytalanságot is felfedez. S végül azt sem tartja kizártnak, hogy a hivatal meg akar felelni a kormányzati elvárásoknak, ezért a közzétett adatokból nem mindig lehet látni, mi is történik valójában a magyar gazdaságban. Pedig erre nagy szükség lenne, mert ennek kellene a gazdaságpolitika alapjául szolgálni.

Címkék: béremelkedés, bruttó hazai termék, GDP, infláció, koronavírus-járvány, ksh, Mellár Tamás, Orbán Viktor, termelékenység


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé

#032 Lányi András – Kudarcról kudarcra a győzelem felé

Környezeti katasztrófák, globalizáció, totális ellenőrzés: az elmúlt száz évben túltoltunk pár biciklit. Ezekről most le lehet szállni.

Pin It on Pinterest