Júniusban még gyors konszolidációra számítottak a légi iparág szereplői, augusztus közepére azonban egyértelművé vált, a mélypontról nem lesz gyors visszapattanás, a krízis újabb véráldozatokat fog követelni a légitársaságoktól. Az IATA várakozásai szerint idén Magyarországon 63 százalékkal csökken a forgalom, ez több mint 10 millióval kevesebb utas, mint tavaly. A turizmusban több mint 45 ezer állás szűnhet meg, a szektor bevétele pedig körülbelül 544 milliárd forinttal lesz szerényebb, mint tavaly.
Hiába reménykedtek a légiipar szereplői abban, hogy a nyári szezonra időzített járványügyi lazítások révén megindulhat az ágazat kilábalása a válságból, a fertőzésszámmal kapcsolatos napi adatok alapján mind egyértelműbb, elérkezett a második hullám. Vakcina hiányában pedig a koronavírus elleni védekezés egyik leghatásosabb eszköze az utazások további (újbóli) korlátozása, illetve szigorú karantén előírása azoknak, akik a fogadó ország szerint kockázatosnak ítélt helyről érkeznek.
Hogy a szigorítások mennyire érzékenyen érintik a légitársaságokat, jól példázza a következő eset: Nagy-Britannia augusztus 14-én jelentette be, hogy másnaptól karanténba kell vonulniuk azoknak, akik Franciaországból, Hollandiából, vagy Máltáról a szigetországba érkeznek. A bejelentésre nagyot estek az turizmus-szektor, de kiváltképp a légitársaságok részvényárfolyamai: az EasyJet papírjainak értéke pár óra alatt közel 7 százalékot esett, míg a Wizzair, a Lufthansa, a Ryanair az Air France 2-5 százalékkal értékelődtek le.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter augusztus 19-i bejelentése, miszerint szeptembertől a magyaroknak ne javasolt külföldre utazni üdülési célból, önmagában különösebben nem érintette meg a szektort, ám minden valószínűség szerint nem csak nálunk, hanem Európa többi országában is további szigorításokat vezetnek be, mivel a járványügyi helyzet mindenhol romlik.
Mindezek fényében komoly recesszióra készül az iparág is: a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) friss jelentése szerint a légi utasforgalomban a 2020-ban 60 százalékos visszaesés lesz a tavalyi évihez képest. Ez 705 millióval kevesebb utast jelent. Mint írták, Európában a nyári hónapok ugyan némi fellendülést hoztak – ez igaz a schengeni és nem schengeni régióra is –, ám a forgalom így sem érte el a tavalyi eredmény felét se. A légiszövetség várakozásai szerint a legjobb esetben is csak 2024-re fogja elérni a kereslet a 2019-es szintet.
Az IATA nemcsak a légiiparra, hanem az egész turizmus-venéglátás szektorra vonatkozóan is közölte prognózisát. A romló járványügyi helyzet miatt a korábban vártnál 17 százalékkal több, 6 millió helyett 7 millió állás megszűnését várják Európában, mivel a korábban várt V alakú felpattanás nem valósul meg.
A legnagyobb vesztesek az IATA listája szerint Európa vezető gazdaságai: Spanyolországban több mint egymillióan veszíthetik el állásukat, míg az Egyesült Királyságban 780 ezren, Németországban 550 ezren, Olaszországban 370 ezren, Franciaországban pedig 466 ezren. Magyarország más országokhoz képest viszonylag mérsékelt vérveszteséget kénytelen elkönyvelni: körülbelül 10,5 millióval kevesebb látogatóval számolhatunk idén, emiatt 45 ezer álláshely szűnik meg a turisztikai-idegenforgalmi ágazatban az IATA szerint. A GDP-re gyakorolt negatív hatás 1,84 milliárd dollár (körülbelül 544 milliárd forint).
A várhatóan elhúzódó válságra ugyanakkor eltérő válaszokat adnak a különböző légitársaságok. A Reuters közlése szerint a Ryanair 20 százalékos kapacitáscsökkentést hajt végre szeptemberben és októberben, aminek hátterében az egyes országok által bevetetett, vagy kilátásba helyezett korlátozások állnak. Az ír fapados – amelyet az Egyesült Királyságban nem rég bejelentett szigorítások különösen erősen érintenek – elsősorban a járatsűrűségeket csökkenti, útvonalakat ritka esetben függeszt fel. A Ryanair egyébként lefelé módosította a mostani üzleti évére becsült utasszámot: májusban még úgy gondolták, hogy a jövő március végéig tartó pénzügyi évben 80 millió utast szállítanak majd, fele annyit, mint egy évvel korábban. Az új intézkedések miatt most már csak 60 millió utassal számolnak ezen idő alatt.
Eközben – ahogy arról az Airportal.hu beszámolt – kisebb bővítést hajt végre európai hálózatában a KLM. A holland királyi légitársaság azt közölte a szakportállal, hogy augusztusra 10 ezer, szeptemberre már 13 500 járatot állított a menetrendbe európai hálózatán, ami viszont még mindig jelentősen elmarad a tavalyitól, amikor közel 20 ezer járat repült ugyanebben az időszakban. Európában 72-ről 91-re növeli a KLM az elérhető célállomásai számát október végéig.
A Lufthansa szintén bővíteni készül, év végére 95 százalékban helyreállítja európai hálózatát, a hosszútávú célállomásainak pedig a 70 százaléka válhat ismét elérhetővé. A járatsűrűség azonban mindössze a fele lehet a békeidőben megszokottnál. A társaság közlése szerint júliusban a tavalyi évhez képest alig 20 százaléknyi kapacitást biztosított a Lufthansa-csoport, és ez a harmadik negyedévben sem fogja meghaladni a 40 százalékot az európai, 20 százalékot pedig a hosszútávú járatoknál. A Lufthansa és az IATA várakozásai egyébként megegyeznek annak tekintetében, hogy 2024-re érheti el a légi utasforgalom a pandémia előtti szintet. A német nemzeti légitársaság eközben folytatja racionalizálást: eddig 22 ezer munkavállalójától vált meg, piaci hírek szerint pedig régebbi szélestörzsű gépeit, így az Airbus A 380-asokat az A 340-eseket és a Boeing 747-400-asokat nyugdíjazza. A viszonylag új B747-800-asok, valamint a B787-es, B777X típusok ugyanakkor a flottában maradnak.
