Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Róna Péter: A turizmus helyett a gazdaság átalakítására kellene a százmilliárdokat költeni

Szerző: | 2020. szeptember 03., 15:16 | Belföld, Featured, Gazdaság

Róna Péter (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár sokan reménykednek abban, hogy a koronavírus okozta válság V-alakú lesz, ez azonban csak részben igaz. Lesznek olyan ágazatok, amelyek valóban gyorsan talpra állnak, de akadnak olyanok is, ahol 2-3 évig, vagy talán még tovább is tart, amíg magukra találnak – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász. 

HIRDETÉS - AIP

Az Oxfordi Egyetem oktatója arról beszélt, hogy egyes területek már soha nem, vagy csak részben lesznek képesek visszaállítani működésüket a válság előtti szintre. Ilyen gondokkal küszködhet a jövőben a nemzetközi turizmus és az ehhez kapcsolódó nemzetgazdasági ágak, például a repülés vagy más utazási formák, illetve a vendéglátás. Hasonlóképpen nagyon nehéz lesz a kilábalás az olyan tömegrendezvények esetében, mint a több ezer fős koncertek, sportesemények. 

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Ide sorolható az autóipar is, amely nem csupán a koronavírus okozta válság – a hosszú ellátási láncok ledermedése –, hanem az iparág teljes átalakulása miatt van most nagy bajban. Róna Péter szerint Nyugat és Kína között is egyre nagyobb a feszültség, ezért a német autóipar jelentős veszteséget fog elszenvedni egyik legnagyobb piacán, Kínában. Ezt a hatást erősíti az elektromos autók gyártására való átállás, illetve a mesterséges intelligencia megjelenése és a robotok alkalmazásának tömegessé válása. Mindennek eredményeként jelentősen csökken az iparág munkaerő-igénye, így nem lesz már érdemes az anyaországból kivinni szinte egyetlen gyártási fázist sem. Ennek a magyarországi autó-összeszerelés is előbb-utóbb kárát látja majd.

A koronavírus-válság általában is megváltoztatja a kereslet struktúráját, az nagy valószínűséggel csökken, amit jól mutat, hogy jelenleg a keresletet – részben már az állami támogatásokon keresztül – gyakorlatilag az állami deficittel finanszírozzák. Ez azonban nem mehet a végtelenségig. A munkahelyek száma csökken, akik dolgoznak, azok közül is sokan kevesebbet keresnek, akik pedig nem, azok is óvatosabbak lesznek a költekezéssel. 

– Az átalakulás jó példája az a kárpitozott bútorokat gyártó angol cég, amely idén februárban – tehát a koronavírus-válság előtt – már embereket bocsátott el, és csaknem csődvédelmet kért, a home office bevezetését követően azonban soha nem látott növekedésnek indult. Az otthonról dolgozó emberek nem költöttek vendéglátásra, autókra, nem mentek el nyaralni, azonban kényelmesen szerettek volna dolgozni, így nőtt meg az igény az ülőbútorok iránt. És miután a home office sok helyen immár a válságtól függetlenül is fennmaradhat, ez a tendencia sem fog jelentősen változni – emelte ki a közgazdász. – Mindebből logikusan következik, hogy mélyreható változások következnek be a gazdaságban, illetve a társadalomban, amire reagálni kellene valakinek. De itthon az látszik, hogy sem a kormány, sem az ellenzék, de még a közgazdásztársadalom sem foglalkozik ezzel az ország szempontjából nagyon fontos változással. 

– Nagyon komoly és részletekbe menő kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy az átalakuló világban Magyarország megtalálja helyét: ágazatról ágazatra végig kellene venni, milyen változtatásokra lenne szükség. Hosszú évek munkájáról van szó, de ha nem vágunk bele időben, végleg lemaradhatunk. Ez a mostani válság nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy az amúgy is leszálló ágban lévő turisztikai beruházásokra értelmetlenül elköltött állami százmilliárdokat átcsatornázzuk az ilyen jellegű kutatásokra – hangsúlyozta Róna Péter.

A közgazdász szerint az egyik magyar sikerágazat a vízgazdálkodás lehetne, hiszen a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, hosszan tartó szárazságot követően özönvízszerű esők következnek.

Hogy mekkora a baj, az Olaszország és Görögország példáján jól látható. Az elmúlt három évben a szárazság miatt a baktériumok tömegesen ölik meg az olajfákat. Az olaszoknál akkora a pusztítás, hogy már az olajfa-ültetvények 22 százaléka megsemmisült. 

– Magyarország ezzel szemben szerencsés helyzetben van, mert a Kárpát-medence folyói keresztülfolynak rajta. Eddig az volt a feladat, hogy mihamarabb „keresztül zavarjunk” évente két és fél balatonnyi vizet az országon. Most viszont az lenne a feladat, hogy a vízbőséget kihasználjuk. A vízgazdálkodási rendszer újratervezésével hatalmas lehetőséget teremthetnénk az ország számára, hiszen a víz hamarosan olyan stratégiai nyersanyag lesz, mint ma a kőolaj. Kisebb-nagyobb víztározókat, csatornákat kellene építeni, hogy az országba érkező folyók vizét itt tartsuk, illetve felfogjuk azokat az özönvízszerű esőket, amelyek ma a vízelvezetési infrastruktúra hiányosságai miatt gondot és nem lehetőséget jelentenek. Miután kialakultak a rendszer kiépítésével és működésével kapcsolatos konkrét tervek, elképzelések, a meglévő szabad építőipari kapacitásokat és munkaerőt erre a területre kellene átirányítani. Amennyiben sikerül ezt meglépni, úgy hatalmas lehetőségek nyílnak a magyar mezőgazdaság előtt, Európa egyik élelmiszertermelési központjává válhatunk. Ehhez persze vízügyi és agrárszakemberek sok éves munkájára van szükség, de itt áll előttünk a lehetőség, hogy megtaláljuk helyünket az átalakuló Európában – véli Róna Péter. Agrárszakemberek bőven vannak az országban, és talán a 2012-ben véglegesen szétvert, 120 évet megért Vituki szakemberei is hadra foghatók még. 

Kérdésünkre Róna Péter elmondta, több éves, akár évtizedes munkáról van szó, amely legkevesebb 3-4 ezer milliárd forintot emésztene fel, és további kétezer milliárdra lenne szükség a hatalmas vízveszteséggel működő vízvezeték-hálózat korszerűsítésére. Persze a vízgazdálkodási rendszer átalakítása arra is lehetőséget nyújtana, hogy az eddig jellemző, kevés munkaerővel, nagy gépesítéssel termelt búzára, kukoricára, napraforgóra épülő, kevés hozzáadott értéket adó termelési struktúráról áttérjünk a nagy hozzáadott értéket biztosító zöldség-, gyümölcs-, esetleg virágtermesztésre. Különösen nagy lehetőség mutatkozik a biotermékek termesztésében. Bár az erre épülő kishantosi modellt nemrég dobták ki az ablakon, a rendszert minden bizonnyal újra lehet építeni, hiszen az ehhez szüksége tudás továbbra is megvan. 

HIRDETÉS - AIP

Címkék: autógyártás, home office, időjárás, koronavírus-járvány, robotizáció, Róna Péter, turizmus, vízgazdálkodás


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest