2020 augusztusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma idén először újra meghaladta a 4,5 millió főt, ez 54 ezerrel volt több, mint az előző hónapban – közölte kedd reggel kiadott tájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a szám ugyan alacsonyabb – 18 ezerrel – a tavalyi év azonos időszakához képest, de megközelíti a járvány előtti hónapok mutatóit.
2020 júniusa és augusztusa között a foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal volt alacsonyabb a múlt évhez viszonyítva, összesen 4 millió 477 ezer fő. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a közfoglalkoztatottak és a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma viszont egyaránt 18 ezer fővel csökkent – közölte a KSH.
A fenti időszakban a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalék volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt az előző év azonos időszakához képest, de az egyébként is magasabb foglalkoztatási szinttel rendelkező férfiak körében a változás kisebb mértékű volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 20 ezer fővel, 2 millió 421 ezer főre, a foglalkoztatási rátájuk 77,2 százalékra csökkent, míg a 15–64 éves nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 37 ezer fővel, 1 millió 965 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 62,5 százalékra mérséklődött.
A Portfolio számításai szerint az egy hónap alatt létrejövő 54 ezer új munkahelyből 16 ezer a közfoglalkoztatáshoz kötődik, 7 ezer pedig külföldön jött létre (újra megindultak külföldre dolgozni a magyarok, amint a lezárások véget értek). A közmunkások és a (rövid ideje) külföldön dolgozók, illetve külföldre ingázók száma egyaránt meghaladja a 100 ezret.
A portál hozzáteszi, hogy „más felmérések szerint nagyon sokan csak részmunkaidőben dolgoznak, és az állásvesztők egy része nem saját szakmájában talált új munkát, vélhetően érdemben alacsonyabb kereset mellett”. Rámutatnak arra is, hogy a járvány második hulláma nagyobb lesz Magyarországon, mint az első, elképzelhető azonban, hogy a tavaszinál lazább korlátozásokkal túl leszünk rajta. Ez esetben elkerülhető lenne a korábban tapasztalt leépítési hullám. Ha azonban a vállalati szféra mégis bajba kerül, akkor biztosan tízezres nagyságrendben nő a munkanélküliek száma a következő hónapokban. Amennyiben kormányzati támogatások nélkül maradnak a cégek, akkor ennél is jóval nagyobb leépítési hullámra lehet számítani.
