Koji László: Az építőipar nagyon várja az állami megrendeléseket

Koji László: Az építőipar nagyon várja az állami megrendeléseket

(Fotó: EJ Yao/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az építőipar ugyan valóban szakemberhiánnyal küszködik, mégis képes lenne megismételni tavalyi 4460 milliárdos teljesítményét, ha meg lenne a szükséges megrendelésállomány  – nyilatkozta a Magyar Hangnak Koji László, az  Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A jelenlegi helyzetben – amikor elmarad a rendelésállomány az előzetes várakozásoktól – számításaik szerint jó, ha idén az ágazat eléri a négyezer milliárd forint körüli teljesítményt.

Koji László szerint a visszaesés több okra vezethető vissza. Egyrészt kiestek a korábbi megrendelők közül a forráshiányos önkormányzatok, másrészt a befektetők egyelőre kivárnak, hogy a járvány miatti visszaesést követően szükség van-e a kapacitásaikra. A bajba került ágazatoknak ígért kormányzati támogatások pedig még nem jelentek meg a rendelésállományban. Miután azonban a várható beruházásoknak jelentős hatása lehet az ágazatra, abban reménykednek, hogy az év utolsó negyedében érezhető lesz a megrendelések számának növekedése. További segítség lenne, ha egyes 2021-re tervezett állami beruházásokat – vasút- és útépítés, egészségügyi, oktatási beruházások – előre hoznának. Ezzel kapcsolatos javaslataikat egyébként már korábban eljuttatták a kormányhoz.

Az ÉVOSZ friss közleménye felhívja a figyelmet, hogy a megrendelések csökkenésében a fentieken túl az is szerepet játszott, hogy a tavalyi évben uniós és önkormányzati választásokra is sor került, ami megmutatkozott a beruházások számának növekedésében. Erre azonban idén nem lehet számítani, így a közbeszerzések száma a tavalyinak alig 57 százalékát, összege pedig 76 százalékát érte csak el. Ennek, illetve a járvány miatti lezárásoknak köszönhetően júliusra ötödével esett az ágazat rendelésállománya.

Koji László szerint a piac szűkülését mutatja az is, hogy az új lakásátadás idén várhatóan 35 százalékkal alatta marad a tavalyi szintnek. Ez annak köszönhető, hogy az öt százalékos áfa kifutása miatt a beruházók egyelőre kivárnak, mikor jelenik meg a rozsdaövezeti öt százalékos áfáról szóló rendelet, amelyet szeptember végére ígértek. Várhatóan ez a jogszabály részletezi majd, mely területeket sorolnak a rozsdaövezetekbe, és hogy milyen feltételek teljesítéséhez kötik majd az öt százalékos áfával kínált a lakások értékesítését. Ez jó eséllyel az idei számokat már nem fogja emelni, a jövőre vonatkozóan viszont plusz megrendeléseket jelenthet, hiszen az ezeken a területeken várható 200-300 lakásos beruházások kivitelezési ideje a legjobb esetben is egy-másfél év.

A másik oldalon a lakásfelújítások jelenthetnek plusz megrendelést az iparág, különösen kisebb vállalkozások számára. Koji László elmondta, a járvány két hulláma között megerősödött lakásfelújítási tevékenység kapcsán ismét aktuálisnak tartják 2017 óta hangoztatott javaslatukat. Eszerint lehetővé kellene tenni, hogy a lakosság a lakásfelújítás során keletkezett számlák után fizetendő áfa felét visszaigényelhesse, legfeljebb hárommillió forintos összegig. Ha a korszerűsítésre vállalkozó tulajdonos számlát kérne az elvégzett munkákról, az számára is nagyobb biztonságot jelentene, mert írásban rögzítenék a munkálatok feltételeit, és így számon kérhetné az esetleges hibákat a kivitelezőn. A költségvetés plusz áfabevételhez jutna, a gazdaság pedig tovább fehéredne. Számításaik szerint a költségvetés jelenleg 80 milliárd forint áfabevételtől esik el a fenti okok miatt, ennek negyede, azaz 20 milliárd forint biztosan befolyna a költségvetésbe javaslatuk elfogadása esetén.

Nehezíti az ágazat helyzetét, hogy továbbra is munkaerőhiánnyal kell  megbirkózniuk, és gondot jelentenek a továbbra is magas bürokratikus terhek. Ugyanakkor a járvány miatt nehézségek következtében romlott a fizetési fegyelem, a fertőzések elkerülése miatt bevezetett egészségügyi intézkedések pedig hét százalékkal vetették vissza a cégek árbevétel-arányos jövedelmezőségét.