A koronavírus-válság egyértelműen komoly hatást gyakorolt a hitelezésre mind keresleti, mind kínálati oldalon. Az emberek óvatosabbak lettek, kevesebb hitelt vesznek fel – értékelte a lakossági hitelpiac pillanatnyi állapotát a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Véleménye szerint a összhitelállomány húsz százalékos bővülése félrevezető, az ugyanis nem attól akkora, amekkora, mert ész nélkül veszik fel az emberek a hitelt, hanem attól, hogy a hiteltörlesztési moratórium miatt sokan leálltak a törlesztéssel. Az új hiteleken belül pedig az államilag támogatott hitelek – mint például a babaváró hitel – azokat is eladósodásra ösztönözte, akik a piaci hitelek felvételére egyébként nem lettek volna hajlandóak.
Hasonló következtetésre jut a money.hu elemzése is, amely arra mutat rá, hogy a lakáshiteleknél kevésbé érzékelhető az óvatosság, a személyi kölcsönöknél sokkal inkább.
De a lakáshiteleknél is ellentétes tendenciák figyelhetők meg. Az év első nyolc hónapjában összességében alig egy százalékkal kevesebb hitelt (596,7 milliárd forint) vettek fel a családok mint egy évvel korábban, ez azonban úgy állt össze, hogy a piaci alapú hitelek összege hét százalékkal csökkent, miközben az államilag támogatott kölcsönöké 59 százalékkal nőtt.
Ez utóbbi értéket azonban finomítja az elemzés azzal, hogy azért lehet ilyen magas ez az összeg, mert tavaly júliustól igényelhetik a kétgyermekes családok a maximum tízmillió forintos támogatott hitelt, ami jelentős plusz kölcsönigényt generálhatott. Ezt igazolják az augusztusi számok is, amelyek azt mutatják, az államilag támogatott hitelek iránti igény öt százalékkal alacsonyabbak volt, mint egy évvel korábban. Ez is arra utal, igencsak óvatosak lettek a hiteligénylők.
Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője szerint „egyelőre nem látni a járvány végét, elsősorban azt, hogy mikor lesz vakcina és mikor kezdődhetnek meg a tömeges oltások. Így azt sem lehet pontosan tudni, hogy a gazdaság mennyi idő múlva léphet felívelő pályára. A bizonytalan járvány- és gazdasági helyzet miatt a járvány előtt még hitelfelvételt tervező háztartások egy része elhalaszthatja a nagyobb beruházásait, legyen szó hitelből történő lakásvásárlásról vagy lakásfelújításról. A háztartások egy része pedig a legutóbbi bejelentések miatt várhat a hitelfelvétellel, az elmúlt hetekben megjelent, konkrétumokat még nem tartalmazó információk szerint ugyanis az állami lakástámogatási program bővülhet a következő időszakban”.
Virovácz Péter szintén nem számít a hitelezési dinamika gyors visszatérésére. Egyrészt mert a hitelfelvevők a pandémia végéig, amíg el nem készül az oltóanyag, továbbra is óvatosak maradnak. A másik oldalon pedig a bankok ugyanezen okból szigorítanak a feltételeken, különösen, hogy a moratórium miatt mintegy 600 milliárd forint visszafizetése tolódik ez év végéig, illetve még tovább.
Még inkább jelzi a lakosság bizonytalanságát, illetve kivárását az új személyi hitelek értékének jelentős visszaesése. A money.hu elemzése szerint az első nyolc hónapban 234,9 milliárd forint összegben kötöttek személyikölcsön-szerződést a bankok, ami 38 százalékos visszaesést jelent az előző év első nyolc hónapjához képest.
Az ING Bank elemzője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy lökést adhat a hitelezésnek a minősített személyi hitelek január elején történő bevezetése, amely versenyre készteti a bankokat. Virovácz Péter összességében úgy véli, a vakcina megszületését követően már 2021-ben, de legrosszabb esetben 2022-ben ismét visszatér a hitelezés a kétszámjegyű bővüléshez.
A Matolcsy György jegybankelnök által felvetett ötlet – amely szerint a zöld otthonok építésére nulla százalékos hitelhez nyújtana forrást a Magyar Nemzeti Bank – Virovácz Péter szerint a közeli jövőben nem valósulhat meg, mert a részletek nem ismertek, és olyan mértékű változást jelentene az elképzelés a hitelezési piacon, amelynek részleteit a bankokkal közösen kell majd kidolgozni. Ebben a rendszerben ugyanis szinte visszatérne az egyszintű működés, a bankoknak csak postás szerep jutna ezen hitelek nyújtásánál. Arra azonban felhívta a figyelmet az elemző, miszerint maga az elképzelés ugyan új, de a zöld otthon kifejezése kicsit megtévesztő ebben az esetben. Hiszen 2021 januárjától már kizárólag zöld otthonokat lehet majd építeni, azaz a jegybanki ötlet nem az új épületek egy bizonyos részét, hanem az összes új lakóépületet érintené.
