Két járvány szorításába került a magyar sertéspiac: tavasszal a koronavírus inkább felfelé, a Németországban nemrég megjelenő sertéspestis viszont lefelé hajtja a termelői felvásárlási árakat. A boltokban ebből annyit vehet észre a vásárló, hogy az utóbbi időben valamivel olcsóbbak lettek a sertéshústermékek. De hogy lesz-e ebből még nagyobb árzuhanás, ma még nem tudni, annyira bizonytalan a járványhelyzet mindkét fronton.
A piacot meghatározó legújabb fejlemény szeptember 10-én következett be, amikor Julia Klöckner német agrárminiszter bejelentette, hogy az afrikai sertéspestist (ASP) már a németországi vaddisznóállományban is kimutatták. Peking erre importtilalmat hirdetett a német sertéshúsra, ami azzal fenyeget, hogy a Kínából kiszoruló termékek dömping formájában, irreális áron ráborulnak a kelet-európai piacokra.
– Ennek konkrét jeleit még nem tapasztaltuk, és a vásárlók sem találkozhattak túl sok vagy olcsó német eredetű hússal a polcokon. De piaci pletykák szerint egyes kereskedők már kaptak csábító ajánlatokat – mondta a Magyar Hangnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Miután nem telt el sok idő az ASP németországi megjelenése óta, él a félelem az ágazati szereplőkben, hogy lesz ez még rosszabb. Ezért a szakmai szervezetek – így a Magyar Húsiparosok Szövetsége – és az agrártárca is egyfajta mértéktartásra kérte a kereskedelmi láncokat, hogy ne használják ki ezt a helyzetet, ne vásároljanak és értékesítsenek irreálisan alacsony áron sertéshúst.
De nem csak a dömping nyomhatja le a hazai húsfeldolgozók árait. A magyarországi vágóhidak és a meghatározó tenyésztők közötti felvásárlási szerződések évek óta valamilyen formában a német jegyzéshez kötik az árakat, miután Németország az Európai Unió legnagyobb sertéshús-előállítója. Az ASP-járvány miatt éves szinten akár 800 ezer tonna, korábban a Távol-Keletre exportált német áru keresheti a helyét Európában. A piaci zavar miatt a német élősertés ára – amelyhez a magyar piac is igazodik – rövid idő alatt 20 eurócentet esett, így a hazai felvásárlási árak is több tíz forinttal csökkentek – fejtegette a szakértő. A tavalyi csúcson az élő sertés kilóját mintegy 550 forint körüli áron vették át a magyar vágóhidak, ami a termelőknek kedvezett, majd 400 forint környékére csúszott az ár, és most ez alá esett, a 360–380 forintos sávba.
Egyelőre kiszámíthatatlan az is, hogyan hat az újra felerősödő koronavírus-járvány az árakra. Tavasszal, az első hullámban drágultak a termékek: a rövidkaraj kilója májusban 1960 forintnál, a sertéscombé áprilisban 1630 forintnál érte el a csúcsot a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez az egy évvel korábbihoz képest 23–33 százalékos drágulást jelentett. Azóta viszont némi árcsökkenés következett be: augusztusban a sertéscomb kilója 1470, a rövidkarajé 1720 forint volt, vagyis a csúcshoz képest 11–14 százalékkal mérséklődtek az árak. – Most már javában benne vagyunk a járvány második hullámában, de nem zártak be az iskolák vagy az éttermek, így a vendéglátóiparban és a közétkeztetésben sincs olyan leállás, mint tavasszal. Többen járnak be dolgozni, a pánikvásárlás sem jellemző, tulajdonképpen működhetne rendesen a piac – vélekedett Éder. Lehetetlen azonban bármilyen előrejelzést adni az árakra, mert nem tudni, hogy a két járvány hatása hogyan adódik össze, a két vírus éppen hol üti fel a fejét, és mit ránt magával.
Ami a hazánkban két és fél éve felbukkanó sertéspestis terjedését illeti, mintha állóháborút vívnának az érintettek, hiszen a hivatalos adatok szerint lényegében ugyanazokban a megyékben kering a vírus hosszú hónapok óta. – Nem változott a helyzet pozitív irányba – erősítette meg Éder Tamás. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja is azt állítja, a teljes felszámolás kivitelezhetetlen. Lapunk kérdésére elárulták: a tavaszi és a nyári időszakban lassult a járvány terjedése és az esetek száma is csökkent, 2020. június 29-e óta nem volt szükség a fertőzött terület bővítésére. – Az eddigi tapasztalatok alapján azonban októbertől egészen a téli időszak végéig az esetszámok emelkedése várható – figyelmeztet a Nébih. Még azt is megtudtuk, hogy a betegség gyanúja miatt, a maximális biztonság érdekében (2018 áprilisa, azaz az ASP első, vaddisznóban történt hazai megállapítása óta) eddig 10 057 házi sertés leölését rendelték el. Egyik esetben sem volt kimutatható az ASP vírusa. Ugyancsak a járvány kezdete óta 137 284 vaddisznót lőttek ki a vadászok, amelyből 1212 esetben mutatta ki a laboratórium a vírust. (2018-ban a jelentett állomány több mint 105 ezer volt, de a valóságban jóval többen lehetnek, amint azt a kilövési számok is mutatják.) Az összesen 11 449 darab elhullott vaddisznóból származó mintából pedig 6419 esetben mutatták ki a sertéspestis kórokozóját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40. számában jelent meg október 2-án.
