Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

Az év végéig várhatóan tovább nő a munkanélküliek száma

Szerző: | 2020. november 27., 18:30 | Belföld, Gazdaság

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 6-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egymásnak látszólag ellentmondó számok jelentek meg a frissen napvilágot látott munkaerő statisztikai jelentésben. Ez a szakértő szerint annak köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett három hónapos átlag eltakarja a rövidebb időszakok alatt jól látható trendfordulót, amire éppen szeptemberben került sor.  A statisztikai hivatal volt vezetője más problémát is lát a számok körül.

HIRDETÉS - AIP

A 2020. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt. A szolgálat honlapján elérhető számok szerint októberben – negyedik hónapja –17 ezerrel csökkent az álláskeresők száma és 70 ezerrel volt alacsonyabb a júniusi csúcsnál. A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Eddig a számok, illetve a statisztika, de érdemes megnézni, mit mondanak mindezekről a szakértők.

A friss adatokat elemezve Virovácz Péter, az ING Bank elemzője rámutatott ugyanazzal a jelenséggel szembesülünk most is, mint tavasszal.: nő az inaktívak száma, csökken a foglalkoztatottság, és ennek ellenére azt látjuk, csökken a munkanélküliségi ráta. A havi adatok viszont rávilágítanak, hogy trendforduló van kibontakozóban. Az augusztusi 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta szeptemberre a munkaerőpiaci programok kifutását követően 4,7 százalékig emelkedett, majd októberben 4,3 százalék volt. Ezt a fordulót azonban a háromhavi átlag eltünteti. A járvány második hullámának fékezése érdekében hozott intézkedések munkaerőpiaci fékező hatása is megmutatkozik majd, amit elsősorban az inaktívak számának emelkedésében érhető tetten. Az elbocsátottak ugyanis éppen a járvány miatt nem keresnek munkát, így módszertanilag nem számítanak munkanélkülinek. Ezért látszik az, hogy miközben csökken a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottság is esik. 

Kérdésünkre az elemző elmondta, az év végéig jó eséllyel emelkedik majd a hivatalos statisztikában is a munkanélküliek száma a jelenlegi 4,3 százalékról akár 5 százalékig is. Kérdés persze, hogy a vendéglátásban és a szállásadás területén működő vállalkozások számára adott állami támogatás mennyire lesz hatékony. Azt sem tudni, hogy a két szakma képviselői kérésének megfelelően a kormány meghosszabbítja-e jövő áprilisig ezeket a támogatásokat azt követően, hogy a korlátozásokat feloldották, hiszen elvileg addig járnak az említett támogatásokat.

– Ezek a támogatások nem terhelik igazán komolyan a költségvetést, hiszen néhány tízmilliárd forintról van szó. Ugyanakkor reális az igény a támogatás meghosszabbítására, hiszen amíg nem ér el a lakosság átoltása egy bizonyos szintet, addig kicsi az esély például a turizmus fellendülésére – tette hozzá Virovácz Péter. – Annál is inkább nagy kérdés ez, mert a McKinsley globális felmérése szerint éppen ezekben a bajban lévő ágazatokban, mint például a turizmus vagy a szórakoztatóipar, akár 2025-ig is eltarthat a válság hatása. 

Mellár Tamás országgyűlési képviselő a frissen megjelent adatokat elemezve arra jutott, hogy azok finoman szólva is érdekes képet mutatnak, illetve hogy nem nagyon vannak összhangban a makrogazdasági adatokkal.

– Ha ugyanis valósnak fogadjuk el a most nyilvánosságra hozott adatokat, abból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem is igazán van válság Magyarországon, hiszen alig változik az állásban lévők száma. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 6-8 százalékot esik, akkor logikus a következtetés, hogy jelentősen romlott az országban a termelékenység – fejtegette a KSH korábbi elnöke. – Ha az unióban meglátják ezeket a számokat és komolyan veszik azokat, akkor úgy gondolhatják, megtalálták az okot, amiért Orbán Viktor meg akarja vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot: Magyarországot elkerülte a válság, és nincs szüksége az uniós támogatásra. 

– De komolyra fordítva a szót: az Orbán Viktor utáni kormánynak sok más fontos feladata mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KSH által alkalmazott elavult adatgyűjtési rendszert megreformálja, mert ha ott fenn sem ismerik a gazdaságban zajló tényleges folyamatokat, akkor tervezni sem tudnak – emelte ki. – De a mintavételi problémákon túl az is torzítja a képet, hogy például mesterségesen lassítják a munkanélküliek nyilvántartásba vételét azzal, hogy a hivatalok nem, vagy csak hosszú határidőre adnak időpontot az ellátásért jelentkezőknek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt a Magyar Hangnak, hogy egyre nehezebb a vállalkozások helyzete, napról-napra nehezebb megtartani az állásokat.

– Most már nem csupán azokban az ágazatokban jelentkeznek a problémák, amelyekről eddig is tudtunk, például az idegenforgalom, a vendéglátás területén, hanem a közszolgáltató vállalatoknál is. Különösen azok a cégek vannak bajban, amelyek önkormányzati fenntartásúak, hiszen a kormányzati intézkedések, pontosabban elvonások jelentősen meggyengítették a helyhatóságok fizetőképességét. Ennek pedig komoly hatása van a közmű cégekre. Többek között ezért kerül sor, illetve gondokodnak összevonásokon, ami ismét csak munkahelyek megszűnését jelenti – fejtegette a szakszervezeti vezető.

Kérdésünkre elmondta, biztos abban, hogy az elkövetkező hónapokban a járvány második hulláma miatt bevezetett korlátozások hatására, illetve mert nem elégségesek a kormány által nyújtott támogatások, tovább fog emelkedni a munkanélküliek száma. 

Címkék: álláskereső, GDP, inaktív, Kordás László, ksh, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Mellár Tamás, munkanélküli, Virovácz Péter


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest