Hiába kérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a csatlakozó hét érdekvédelmi szervezet, hogy gondolja át a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) januártól tervezett változtatását, arra nem hajlandó a kabinet. A kormányt az sem hatotta meg, hogy a jelenlegi válságos helyzetben több tízezer kisvállalkozás számára jelenthet hatalmas gondot a megemelt adóteher.
A lex Parraghként emlegetett szigorítás szerint az egy évben egy vállalkozásnak hárommillió forint felett számlázó katás vállalkozás számláit 40 százalék büntetőadó terheli. Ilyen feltételek mellett kevés olyan vállalkozás lesz, amely szerződik a katás partnerrel. A törvényjavaslat atyja, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ezzel meg lehet akadályozni a nagyobb cégeket abban, hogy katázó vállalkozásba kényszerítsék korábbi munkavállalóikat, így megspórolva a munkabér után járó közterheket.
Az ellenzők szerint ezt az eredményt más módszerekkel is el lehetne érni. Például a szabályok szigorúbb ellenőrzésével, de az is megoldást jelenthet, hogy a vállalkozásoknak, amelyek korábbi munkatársaikkal kötnek katás szerződést, összeghatártól függetlenül két évig 40 százalékos adót fizetni. A bírálók javaslata szerint évi hatmillió forint feletti számlakibocsátás esetén léphetne életbe egy 15 százalékos, új típusú kataadóteher, miközben az eddigi, havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével az évi 6 milliós bevételig lenne rendezve a közteher.
Számos olyan vállalkozás számára is gondot jelenthet a súlyos sarc, amely például innovatív fejlesztést végez néhány nagyobb vállalkozás számára. Ez esetben a törvényben foglalt minden feltételnek megfelel, otthonról, saját eszközzel, saját időbeosztással dolgozik. Egyetlen hibája az új szabályok szerint, hogy a kiugróan magas szellemi teljesítmény fejében évente hárommillió forintnál többet számláz egy megrendelőjének. Vagyis ez esetben a legkevésbé sem ösztönöz az innovációra, ami pedig a kormány szerint is fontos feltétel a gazdaság minél gyorsabb fejlődése érdekében. Nem is beszélve arról, hogy miközben a kormány folyamatosan adócsökkentésről beszél, a kataszabályok változtatásával éppen durva emelést hajt végre.
Persze nem minden esetben ennyire szőrös szívű a kormány. A most elfogadott őstermelői szabályváltoztatás e csoport eddigi kiváltságait növeli tovább. A változtatások értelmében az éves minimálbér ötszörösének, az idén érvényes értéket figyelembe véve csaknem 10 millió forintnak megfelelő éves bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, vagyis sem szja-t, sem szochót nem kellene fizetniük.
Átalányadózást választhat az az őstermelő, akinek éves bevétele nem éri el az éves minimálbér tízszeresét, azaz mintegy húszmillió forintot. Ez esetben a 10 millió forint feletti összeg tíz százaléka számít bevételnek, amelyet 15 százalék adó terhel. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az őstermelő 11 millió forint bevétel után 15 ezer forint adót fizet, húszmillió után pedig 150 ezer forintot.
Amennyiben azonban egy gazda őstermelői családi gazdaságot hoz létre, akkor négy fővel felszorozva veheti igénybe ezeket a kedvezményeket. Ehhez csak annyi a kötöttség, hogy a tagok egymással hozzátartozói láncban álljanak, azaz még közös háztartásban sem kell élniük, és nem kell életvitelszerűen mezőgazdasági termelőnek lenni, csupán 16 évnél idősebbnek. Ez utóbbi alól kivételt képeznek a törvény életbe lépéséig már bejelentett 16 éven aluli családtagok.
Gyorsan ki lehet számítani, hogy egy őstermelő család (apa, anya és két kiskorú gyermek) évi mintegy negyvenmillió forintos bevételig adómentes, de nyolcvanmillió körüli összeg után is alig 600 ezer forint adófizetési kötelezettség terheli. De az agrártámogatás összegét is adómentesen veheti ki, mert az nem számít jövedelemnek.
Ha ezzel összevetjük a katás vállalkozó számláit jövő évtől terhelő adóterheket, akkor hatalmas aránytalanságot látunk. Amennyiben egy katázó vállalkozó egy naptári évben szintén tízmillió forint értékű számlát bocsát ki egy ügyfelének, akkor az évi 600 ezer forint fix adón felül 2,8 millió forint adót kell befizetnie a számlái után.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/47. számban? Itt megnézheti!
