Nem tartják elfogadhatónak a minimálbér idei tervezett emelésének mértékét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagszervezetei, ezért a bruttó 167 400 forintos minimálbérről, illetve a 219 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodástervezetet Kordás László, a MASZSZ elnöke nem fogja hétfőn aláírni. Mint a Népszava írja, kérdésről péntek kora délután szavazott a tagság, és a többség elutasítóan nyilatkozott.
A MASZSZ lapunknak eljuttatott közleményében indoklásként arról ír, hogy a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók. Ráadásul ez az összeg éves szinten nem jelentene még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,69 százalékot, mert a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe.
Kordás László elnök szerint az elmúlt hetekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egyeztetései során az érdekvédőknek több, ennél lényegesen jobb javaslata is volt, ám azt a kormányoldal rendre lesöpörte. Ebből ismét egyértelműen kiderül: a hatalom nem a szerény jövedelműek oldalán áll – szögezte le az elnök.
A MASZSZ legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni az idei évre. Mint írják, friss felmérések szerint egy év alatt átlagosan 9,1 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, miközben a legkisebb adható bér még négy százalékkal sem nőne, ez még a fizetések reálértékének megőrzésére sem lenne elég.
Kordás felidézte a Takarékbank napokban nyilvánosságra hozott elemzését is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el – szögezte le az elnök.
A MASZSZ 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást, mert elvei ellenére volt a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti javaslatnál lényegesen rosszabb ajánlat elfogadása.
A MASZSZ elnöke szerint a történtek alapján is egyértelmű, hogy a jövőben még inkább a szakszervezetek teljes egysége hozhat kedvezőbb eredményt, ezért további együttműködésre kéri az érdekvédelmi szervezeteket azért, hogy közösen jobb helyzetbe hozhassák a szerény jövedelmű munkavállalókat is.
Mint korábban megírtuk, a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont nulla százalékról indították az alkufolyamatot. Később a szakszervezetek 5, a munkáltatók 3 százalékra módosították álláspontjukat.
Az idei évre áthúzódó tárgyalások legutóbbi, szerdai egyeztetésén abban egyetértettek a felek, hogy a munkáltatók kompromisszumos ajánlata alapján az innovációs tárca készít egy megállapodás-tervezetet, amely szerint február 1-től a minimálbér bruttó 167 400, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőne a jelenlegi 161 ezer, illetve 210 600 forintról. Ezt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán résztvevő három munkaadói és a három munkavállalói képviselet tagszervezeteinek péntekig kellett véleményezniük. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már a szerdai egyeztetésen jelezte, számukra elfogadható a javaslat.
