Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Nem írja alá a 4 százalékos minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Szerző: | 2021. január 22., 19:50 | Belföld, Gazdaság

Kordás László (Fotó: Farkas Norbert)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem tartják elfogadhatónak a minimálbér idei tervezett emelésének mértékét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagszervezetei, ezért a bruttó 167 400 forintos minimálbérről, illetve a 219 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodástervezetet Kordás László, a MASZSZ elnöke nem fogja hétfőn aláírni. Mint a Népszava írja, kérdésről péntek kora délután szavazott a tagság, és a többség elutasítóan nyilatkozott.

HIRDETÉS - AIP

A MASZSZ lapunknak eljuttatott közleményében indoklásként arról ír, hogy a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók. Ráadásul ez az összeg éves szinten nem jelentene még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,69 százalékot, mert a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe.

HIRDETÉS - AIP

Kordás László elnök szerint az elmúlt hetekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egyeztetései során az érdekvédőknek több, ennél lényegesen jobb javaslata is volt, ám azt a kormányoldal rendre lesöpörte. Ebből ismét egyértelműen kiderül: a hatalom nem a szerény jövedelműek oldalán áll – szögezte le az elnök.

A MASZSZ legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni az idei évre. Mint írják, friss felmérések szerint egy év alatt átlagosan 9,1 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, miközben a legkisebb adható bér még négy százalékkal sem nőne, ez még a fizetések reálértékének megőrzésére sem lenne elég.

Kordás felidézte a Takarékbank napokban nyilvánosságra hozott elemzését is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el – szögezte le az elnök.

A MASZSZ 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást, mert elvei ellenére volt a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti javaslatnál lényegesen rosszabb ajánlat elfogadása.  

A MASZSZ elnöke szerint a történtek alapján is egyértelmű, hogy a jövőben még inkább a szakszervezetek teljes egysége hozhat kedvezőbb eredményt, ezért további együttműködésre kéri az érdekvédelmi szervezeteket azért, hogy közösen jobb helyzetbe hozhassák a szerény jövedelmű munkavállalókat is.  

Mint korábban megírtuk, a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont nulla százalékról indították az alkufolyamatot. Később a szakszervezetek  5, a munkáltatók 3 százalékra módosították álláspontjukat.

Az idei évre áthúzódó tárgyalások legutóbbi, szerdai egyeztetésén abban egyetértettek a felek, hogy a munkáltatók kompromisszumos ajánlata alapján az innovációs tárca készít egy megállapodás-tervezetet, amely szerint február 1-től a minimálbér bruttó 167 400, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra nőne a jelenlegi 161 ezer, illetve 210 600 forintról. Ezt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán résztvevő három munkaadói és a három munkavállalói képviselet tagszervezeteinek péntekig kellett véleményezniük. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már a szerdai egyeztetésen jelezte, számukra elfogadható a javaslat.

Címkék: Magyar Szakszervezeti Szövetség, minimálbér, Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest