Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Bodó Sándor hozzátette, a bérmegállapodás azt is tartalmazza, hogy amennyiben az év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi 15,5 százalékról, 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 100 forintra emelkedik.
Az államtitkár kiemelte, hogy a 2021-es bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának valamennyi tagja aláírta, így a szakszervetek részéről: a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
A MASZSZ lapunknak korábban eljuttatott közleményében indoklásként arról írt, hogy a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók. Ráadásul ez az összeg éves szinten nem jelentene még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,69 százalékot, mert a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe.
Kordás László elnök szerint az elmúlt hetekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egyeztetései során az érdekvédőknek több, ennél lényegesen jobb javaslata is volt, ám azt a kormányoldal rendre lesöpörte. Ebből ismét egyértelműen kiderül: a hatalom nem a szerény jövedelműek oldalán áll – szögezte le az elnök. A MASZSZ legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni az idei évre. Mint írják, friss felmérések szerint egy év alatt átlagosan 9,1 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, miközben a legkisebb adható bér még négy százalékkal sem nőne, ez még a fizetések reálértékének megőrzésére sem lenne elég.
Kordás László korábban a 24.hu-nak nyilatkozva arra a munkáltatói érvelésre, hogy a nagy bajban még a bérek szinten tartása is nehéz, azt válaszolta, a szakszervezetek is látják, hogy nehéz helyzetben vannak a cégek, vállalkozások, ahogy a környező országokban is. Azonban azt is látják, hogy a bajok ellenére Lengyelországban 7,7 százalékkal nő a minimálbér, Szlovákiában 7,4 százalékkal (580 euróról 623 euróra, azaz cirka 228 ezer forintra).
