Másodjára hosszabbította meg a kormány novemberben a személyi okmányok érvényességi idejét. Így többek közt az autók forgalmi engedélyébe bejegyzett műszaki érvényességét is, így ezek a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek maradnak. Mivel a tavaly tavasszal elrendelt veszélyhelyzet idején is ilyen szabályozás volt érvényben, vannak kocsik, amelyek lassan egy éve nem voltak műszaki vizsgán.
Többen is tanácstalanok, hogy ebben a szituációban használhatják-e az autójukat, illetve mi van akkor, ha balesetet okoznak, annak ellenére, hogy az autójukra be van fizetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a KGFB. A hozzánk érkezett jelzések alapján vannak biztosítók, amelyek ügyfélszolgálatosai azt a tájékoztatást adták, hogy ha valaki „papíron meghosszabbított”, de elméletileg lejárt műszakival rendelkezik, élből ráterhelik az okozott kár összegét.
Ez így butaság – reagált a felvetésre lapunknak Hangyási István, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gépjármű tagozatának vezetője. Hozzátette, a kialakult helyzet valóban sokakat foglalkoztat. Ha az elejétől indulunk – folytatta –, akkor azzal kell kezdeni, hogy a KGFB törvény rendkívül károsultbarát. Hogy a balesetben vétlen fél mindig a pénzéhez jusson, mindegy, ki okozza a kárt. Hiszen ha belegondolunk, úgy is kárt lehet okozni, hogy valaki egy lopott autóval vagy ittasan, esetleg szándékosan töri össze a kocsinkat. Ugyanígy egy elhanyagolt műszaki állapotú autóval is lehet balesetet okozni, ilyenkor a károsult mindenképpen kártérítéshez kell, hogy jusson. Ez az első és legfontosabb.
A másik az, hogy ettől függetlenül az emberek karban kell, hogy tartsák a járművüket. Természetesen akkor is, ha éppen van érvényes műszakijuk. A KRESZ előírja, hogy elindulás előtt ellenőrizni kell az autón a lámpákat, a gumik állapotát, a féket, a kormányberendezést, a hatósági jelzések meglétét. Sokkal célszerűbb az első öt méteren kipróbálni a féket, mint 90 kilométeres sebességnél. De visszatérve: a károsult mindig megkapja a pénzét, a károkozó viszont, hogy ha súlyosan elhanyagolt műszaki állapotú autóval okozza a kárt, akkor a biztosítónak van visszkereseti joga. (Vagyis behajthatja a károkozón az okozott kár összegét.) Ez azt is jelenti, hogy adott esetben átvizsgálják a karambolt okozó járművet. Ez így van a veszélyhelyzeten kívüli időkben is, tehát ez az alapeset – mutatott rá Hangyási István.
Az, hogy megvizsgáltatja-e a biztosító a kárt okozó autó műszaki állapotát, a kár értékétől is függ. Magyarországon nagyon sokan rendőrt hívnak, ha karamboloznak, függetlenül attól, hogy akár meg is egyezhetnének a baleset helyszínén abban, hogy ki a felelős. Így viszont kimegy a rendőr és kapásból megállapítja, ha a kárt okozó autónak súlyosan elhanyagolt a műszaki állapota. Persze az gumiszabály, hogy mi számít súlyosan elhanyagolt állapotnak – tette hozzá a szakember.
A hosszabbítás nem csak a műszakit, de a jogosítványt is érinti. A vezetői engedély akkor érvényes, ha a vezetett jármű kategóriájára tettem vizsgát (személyautóknál ez a B kategória), illetve ha orvosilag alkalmas vagyok a vezetésre – folytatta Hangyási István. Most ha nem megyek el az orvoshoz, hogy igazolja, alkalmas vagyok a jármű vezetésére, vezethetek, a veszélyhelyzet miatti hosszabbítás okán. A károsult ebben az esetben is megkapja a pénzét, a baleset okozóját viszont megvizsgálhatják.
Viszont ebben az esetben sem azt vizsgálják, lejárt-e a jogosítványa, hanem azt, hogy B kategóriás jogosítvánnyal vezette-e a személyautót. Ha igen és így okozott kárt, akkor a biztosító nem tudja visszakövetelni tőle a kár összegét. (Más lapra tartozik, de ha valakinek nincsen jogosítványa személyautóra és így vezet, akkor visszakövetelik tőle az összeget.)
Visszatérve a műszaki engedélyre: ha balesetet okozok, botrányosan rossz az autóm műszaki állapota, de elismerem a helyszínen, hogy én vagyok a hibás és nem hívunk rendőrt, akkor is előfordulhat, hogy a biztosító megvizsgálja a kárt okozó járművet, bár ez Hangyási István szerint nincsen a társaságok napi rutinjában. Hiszen ha minden károkozó járművet átnéznének, az jelentősen meghosszabbítaná a kárrendezések folyamatát, a károsultak felháborodását eredményezve.
