Matolcsy: A természet kárára nem lehet erőltetni a gazdasági növekedést

Matolcsy: A természet kárára nem lehet erőltetni a  gazdasági növekedést

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntésérõl tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Átalakulnak a felzárkózás feltételei, a gazdasági siker eddigi követelményei újakkal bővülnek a világban – írta a növekedés.hu oldalon hétfőn közölt jegyzetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Matolcsy György a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot nevezte a 21. század döntő tényezőjének. A természet kárára ma már nem lehet gazdasági növekedést erőltetni, és elakad a felzárkózás akkor is, ha nem áll mögötte magas foglalkoztatás, az állandóan bővülő tudás – tette hozzá.

A társadalmi feltételek közül különösen a rejtett tényezőket tekinti fontosnak, felzárkózási forrásnak tekint mindent, ami a kultúrához kapcsolódik.  Az elemzésből kiderül, hogy a pénz sem veszti el a jelentőségét, de a szerepe átalakul. A világ a pénzbőség korába lépett, ezért nem annyira a mennyiség, hanem a gyors, hatékony felhasználás a legfontosabb. A pénzt egyszerre kell a növekedés erősítésére, valamint az egyensúlyok beállítására, visszaállítására fordítani – hangsúlyozta. Matolcsy György szerint a 21. századi átalakulásban sem szűnnek meg az eddigi versenyfeltételek A pénz örök törvényei továbbra is érvényesek, és ezután is sok múlik majd egy közösség értékrendjén, a versenyszellemen, a munka megbecsülésén – írta.

A jegybankelnök szerint az erőforrások közül mindig a társadalmi a fontosabb, a nyersanyag és az energia nem pótolhatja ezt. A korábbi példák is bizonyítják, hogy a felzárkózás motorjai az erős nemzetállamok, és minden siker mögött jó stratégia, hatékony kormányzás áll – fogalmazott. Kiemelte, hogy nőtt a felzárkózások időigénye: már nem a Japánra vagy Szingapúrra érvényes 23 év, vagy a bajoroknál, osztrákoknál tapasztalt 25-30 év és biztosan nem az írek 15 éves idősávja vagy az eddig nem annyira ismert észt példa működik, ma már 40-50 év kell a sikerhez. Egyre hosszabban kell tehát kiválónak lenni – tette hozzá.

Az MNB-elnök megjegyezte, hogy az utóbbi évtizedek változásainak sok ország lett a vesztese, a legfejlettebb államok közé kevesen jutottak be. Száz évvel ezelőtt Argentína még fejlettebb volt, mint Nyugat-Európa többsége, ma már elmarad tőlük, az utóbbi évtized nagy visszaesője pedig Görögország a jegybankelnök szerint. Ugyanakkor Lengyelország történelmi hátrányt dolgozott le a rendszerváltás óta, és némi szerencsével Magyarország is hosszan tartó, megalapozott fejlődés előtt áll – véli Matolcsy György.