Fordulat a fővárosi ingatlanpiacon: egyre inkább a házakat keresik a vevők

Fordulat a fővárosi ingatlanpiacon: egyre inkább a házakat keresik a vevők

Fotó: Jarek Ceborski/Unsplash

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A koronavírus válság miatt jelentős átalakulásra került sor az ingatlanpiacon, legfőképpen a fővárosban. Az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a lakhatást keresőknek majdnem a fele, pontosan 49 százaléka a családi vagy ikerházat, illetve sorházat keresett tavaly valamint az idei év elején. Ez az arány jelentős emelkedést mutat a 2016-os 34 százalékhoz képest, de a 2018-ban mért 41, és a tavalyi 45 százalékos arányt is meghaladja. 

Hasonló tendencia figyelhető meg az eladási oldalon is. Amíg a korábbi években az látszott, hogy a családi házak találtak legkésőbb vevőre, a panel- és a téglaépítésű lakások viszont hamarabb keltek el, addig tavaly jelentősen módosult a helyzet. Tavaly a fővárosban még átlagosan 140 nap alatt talált gazdára egy eladásra kínált családi ház, ezzel szemben idén ugyanehhez már alig 109 napra volt szükség. Ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg a téglaépítésű lakások esetén. Néhány évvel ezelőtt még 60-90 nap alatt lehetett túladni rajtuk, mostanában viszont már 111 napra van szükség ugyanehhez. 

– A fővárosi téglaépítésű lakások lassabban kelnek el, mint a családi házak, erre korábban nem volt példa. Idén leggyorsabban továbbra is a legolcsóbbnak számító panellakásokat lehet eladni Budapesten, erre átlagosan 89 napra van szükség – mondta a helyzetet elemezve Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Balogh László szerint az eladó házak növekvő népszerűsége két tényezőnek köszönhető. Egyrészt 2019 második felétől kezdve  a vevők körében folyamatosan csökken a befektetők aránya, akik leginkább társasházi ingatlanokat kerestek. A másik ok a koronavírus-járványban keresendő: a kijárási korlátozások és a széles körben elterjedt otthoni munkavégzés miatt a lakosság egyre inkább a saját kerttel rendelkező és nagyobb alapterületű ingatlanokat keresi.

Az elemzésből kiderül az is, hogy az ország más vidékein még nem fordult meg a tendencia: az idén értékesített családi házaknál átlagosan 151 napot kellett várni a vevőkre, a lakások esetében erre mindössze 111 napra volt szükség. A Dél-Alföld megyei jogú városaiban lévő családi házak átlagosan 130 nap alatt találtak vevőre. Ezzel szemben a közép- és nyugat-dunántúli régió városaiban lévő házak alig több mint 100 nap alatt keltek el. A fővároson kívüli lakáspiacon egyébként a sorházakat lehet a leggyorsabban eladni, átlagosan 63-80 nap alatt sikerült nyélbe ütni az ügyletet.