Egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer már most sem teljesít tökéletesen (hogy finoman fogalmazzunk), és nem valószínű, hogy az utóbbi évek negatív tendenciája a jövőben visszájára fordulna. Ennek oka többek között a köztudott demográfiai változásokban keresendő: Magyarország népessége gyorsan csökken, az utóbbi 30 évben kilencszázezer emberrel csökkent az ország lakossága. A csökkenő népesség nem magyar sajátság, az utóbbi 10 évben a világ 23 országában csökkent a népesség, és sokat mondó, hogy ebből 14 ország (közép-) kelet-európai és balkáni ország.
Hogyan tehetünk az életszínvonalunk csökkenése ellen?
Könnyen lehet, hogy ebből az egy bekezdésből is nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy az állami nyugdíj minden bizonnyal nem lesz elégséges ahhoz, hogy a nyugdíj előtti életszínvonalunkat fenn tudjuk tartani. Tennünk kell ezért saját magunknak is. Ennek százezer módja van lakásvásárlástól kezdve a tőzsdézéstől át bármilyen befektetési formáig. Azonban jogilag három megtakarítási/befektetési forma eltér a többitől: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás. Ezt a három konstrukciót az állam adókedvezmény formájában támogatja (ezzel burkoltan elismerve, hogy szükség van az állami nyugdíjrendszer kiegészítéseire). Ebben a cikkben a nyugdíjbiztosításra térünk ki részletesebben, a Nyugdijbiztositas.com segítségével.
Mi az a nyugdíjbiztosítás pontosan?
Mielőtt belevágnánk az értékelésbe, tekintsük át az alapfogalmakat. A nyugdíjbiztosítás egy megtakarítással kombinált életbiztosítás, amely a nyugdíjkorhatárig tart (ez jelenleg 65 év mind férfiaknál, mind nőknél, az 1957 után születettek körében). Az ilyen típusú életbiztosítások több évszázada léteznek külföldi biztosítócégek kínálatában, míg Magyarországon a rendszerváltás után kerültek elő. A nyugdíjbiztosítás, mint jogi kategória, 2014.január 1-jén jelent meg, ekkortól vehető igénybe rá az adókedvezmény.
A nyugdíjbiztosítás száz százalékban magánkézben van, piaci szereplők (pénzintézetek) menedzselik ezeket, az államnak semmilyen közvetlen befolyása nincs ezekre a termékekre. Így egy gyakran ismételt kérdésre választ is adtunk: nem, ennek semmi köze a magánnyugdíjpénztárakhoz, nem, a nyugdíjbiztosítással nem történhet meg az, ami a magánnyugdíjpénztárakkal történt.
Mik a nyugdíjbiztosítás legfőbb előnyei?
1. A nyugdíjbiztosítás jogilag életbiztosításnak számít, és ez nem számít magánvagyonnak. Ebből pedig az következik, hogy ez „érinthetetlen”: nem perelhető, nem végrehajtható, az adóhatóság nem inkasszálhatja.
2. Egy „sima” megtakarítással ellentétben a nyugdíjbiztosítás nem csak lejáratkor fizet, hanem maradandó egészségkárosodás (legalább 40 százalékos rokkantság) és haláleset bekövetkeztekor is. Utóbbi esetében azonnal, illetékek nélkül öröklődik.
3. Az életbiztosítás abban is eltér egy átlagos banki befektetéstől, hogy e mellé egy képzett tanácsadót is kapunk, aki mindig készen áll, hogy egyengesse biztosításunk útját, és válaszoljon a kérdéseinkre.
4. Az adókedvezmény. Erre részletesen ki is térünk.
Miért van adókedvezmény és ez milyen mértékű?
Ahogy már utaltunk rá, az állam nem véletlenül támogatja ezeket a nyugdíjcélú megtakarításokat, hiszen az államnak ugyanúgy érdeke, hogy az idősek biztonságban, jól éljenek, mint nekik.
A három már említett nyugdíj-megtakarításra 20 százalékos adókedvezmény jár. Ez pedig a személyi jövedelemadónkból (SZJA) kerül visszatérítésre. Tehát az éves nyugdíjbiztosításra (vagy ÖNYP-ra, NYESZ-re) fordított összeg 20 százaléka visszaigényelhető. A visszaigényelt összeg nem a bankszámlánkra érkezik, hanem a nyugdíj-megtakarítás része lesz, és így kamatos kamattal növekszik az idő előrehaladtával. Leegyszerűsítve: egy havi 25 000 Ft-os megtakarítás valójában 20 százalékkal többet ér, 30 000 Ft-ot.
Megéri az adókedvezmény?
Képzeljük el, hogy nem csak SZJA-nk 1+1 százalékáról rendelkezhetünk, hanem még 20 százalékáról, méghozzá nem egy szervezetnek kell felajánlanunk, hanem ez a saját nyugdíj-megtakarításunk része lesz. Így a döntés egészen egyszerű: bent hagyjuk az adónkat, hogy a központi költségvetés része legyen, vagy saját magunknak tartjuk meg, hogy mi rendelkezzünk felőle.
Az adókedvezmény lehívása nagyon egyszerű, 2018 óta már ügyfélkapun is lehet intézni.
Mindenki számára elérhető az adókedvezmény?
Mindenki igénybe veheti az adókedvezményt, aki nyugdíjbiztosítást (vagy NYESZ-t, ÖNYP-t) köt, és van befizetett SZJA-ja. Ha alkalmazottak vagyunk, nyert ügyünk van: már minimálbérnél is 229 500 Ft SZJA-t fizetünk be évente, így ennek 20 százalékát, közel 46 000 Ft-ot visszakaphatunk évente. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy fizetünk SZJA-t, kérdezzünk rá könyvelőnknél (KATA-s vállalkozók adójának nem része az SZJA, de például választott tisztségek adóinak önkormányzati képviselőségtől alapítványi és egyesületi tagságig igen, a lakáskiadás 15 százalékos adója SZJA, stb.).
Bármennyi adókedvezmény igénybe vehető?
Az adókedvezménynek van „plafonja”, vagyis maximálisan igénybe vehető összege, ez a nyugdíjbiztosításnál évi 130 000 Ft, az ÖNYP-nél évi 150 000 Ft, a NYESZ-nél évi 100 000 Ft. Ha kombinálnánk a termékeket, legfeljebb évi 280 000 Ft adókedvezmény hívható le.
Mennyit ér az adókedvezmény hosszú távon?
Egy évre 40 000, 50 000 vagy 130 000 Ft nem rossz ingyen pénznek, de nem tűnik óriási összegnek. Azonban, ha hosszú távra gondolkodunk (amely kötelező a nyugdíjak témájában), szépen megnőnek ezek az összegek.
Nézzünk egy példát!
Havonta 25 000 Ft-ot teszünk félre. Erre az adókedvezmény havonta 5000 Ft, tehát évente 60 000 Ft. 10 évre ez 600 000 Ft, 15 évre 900 000 Ft, 20 évre 1,2 millió Ft, 25 évre 1,5 millió Ft. Mindössze azért, mert kitöltünk egy papírt az ügyfélkapun évente. Ez már elég jól hangzik.
De ha hozzátesszük azt, hogy ezek az összegek a nyugdíj-megtakarítás részeként kamatos kamattal növekednek, még szebb számokhoz jutunk. Egy 6 százalékos éves átlaghozammal, és 2 százalékos éves átlagköltséggel számolva 10 év alatt 600 000 Ft helyett 720 366 Ft lesz a miénk. 15 évnél 900 000 Ft helyett 1,2 millió forint feletti összeg. 20 év után 1,2 millió Ft helyett 1,78 millióval lesz vastagabb a pénztárcánk. 25 év után pedig 1,5 millió Ft helyett közel 2,5 millió forinttal leszünk gazdagabbak. Tehát 0,72–2,5 millió forint közötti összeget ad nekünk vissza az állam, ha élünk ezzel a lehetőséggel, 25 000 Ft-os havi befektetés esetén.
Mik a nyugdíjbiztosítás fő típusai?
Létezik hagyományos, avagy fix kamatú nyugdíjbiztosítás. Itt a számlát vezető pénzintézet egy fix kamatot garantál (2021-ben 0–1,8 százalék), és az e feletti többlethozam, (amelyet a pénzintézet elér), egy része is minket illet (1 százalék és 100 százalék között, általában 80-90 százalék). Ez egy kockázatkerülő, konzervatív, betonbiztos befektetés, amelynél azonban nem számíthatunk nagyon magas hozamokra.
A másik típus a befektetéssel kombinált nyugdíjbiztosítás. Itt jóval nagyobb szabadságunk van, hiszen mi dönthetünk, hogy milyen alap(ok)ba fektetjük be pénzünket. A pénzintézetektől függően 10-20 különböző alap is elérhető, így különböző mértékű kockázatot is vállalhatunk. A nagyobb kockázat természetesen a magasabb haszon elérésével kecsegtet.
Milyen hátrányokkal kell számolnunk?
A nyugdíjbiztosítás hátrányai között van az elköteleződés egy befektetés iránt a nyugdíjkorhatárig, azonban a legtöbb szolgáltatónál szerencsére 1-2 évig büntetés nélkül szüneteltethetjük a befektetést, választhatjuk a havidíj csökkentését és létezik díjmentesítés (számlazárás) opció is.
A nyugdíjbiztosítás általában nem a legjobb megoldás, ha 10 évünk vagy kevesebb időnk van hátra a nyugdíjkorhatárig, vagy ha nem tudunk legalább 10.000 Ft-ot félretenni havonta, mivel ez a minimum összeg a legtöbb szolgáltatónál.
