Úgy kell védekezni a járvány ellen, hogy eközben fenn kell tartani az ország gazdaságának működőképességét – halhattuk a kormány részéről számtalan alkalommal az elmúlt fél évben. Ez volt a legfőbb érv akkor is, amikor Magyarországon Európában az utolsók között, november közepén érdemi járványügyi intézkedéseket léptettek életbe.
Bár idő közben felpörgött a „Minden élet számít”-médiakampány is, a szigorítások halogatása nem sokkal később emberéletekben mérhető eredményeket hozott: az oxfordi egyetem által működtetett Our World in Data adatai szerint a napi halálozásszámot tekintve november vége és december vége között megszakítás nélkül a „dobogósok” közt voltunk az Európai Unióban, de még januárban is őriztük negyedik helyünket.
És még néhány – hazánkra nézve különösen szomorú – adat: a cikk írásának idején már a 14 ezret közelítette a koronavírus hivatalos áldozatainak száma (február 23-ra elérte a 14 450-et), 9,7 millió állampolgárral számolva egymillió főre vetítve 1440 a halálozási arányszám. Ennél is rosszabb arányszámokat csak néhány országban, így Olaszországban (1566), Csehországban, (1720) Belgiumban (1893) és Szlovéniában (1777) láthatunk. Míg a 447 milliós Európai Unió egészét tekintve – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ötödik heti számai alapján (495 716 halott) – 1107 halott jutott egymillió főre.
Azt, hogy a járványügyi intézkedések halogatása – és végső soron több ezer emberélet – milyen gazdasági eredményt hozott, mutatják február 16-án közölt GDP-adatai. A magyar gazdaság 2020 negyedik negyedévére 4,3 százalékkal lett kisebb a 2019 azonos időszakinál. Ezzel az eredménnyel legalább beférünk az Európai Unió középmezőnyébe, a közösségi átlag 4,8 százalékos GDP-csökkenést mutat a két utolsó negyedév viszonylatában. A hazánkénál jóval nagyobb visszaesést kénytelen elkönyvelni Spanyolország (9,1 százalék), Ausztria (7,8 százalék), Olaszország (6,6 százalék), vagy Csehország (5 százalék).
Ugyanakkor jóval szerényebb a csökkenés a járvány ellen is sikeresebben védekező – tehát lakosságarányosan kevesebb halottat számláló – országoknál: Németországban 3,9, Lengyelországban 2,8, Szlovákiában 2,7, Romániában pedig mindössze 1,7 százalékkal esett a GDP a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. De a magyarországinál kisebb visszaeséssel számolhatnak a járvány ellen sikeresebben védekező Skandináv és balti államok is.
A harmadik negyedévi eredményekhez képest ugyanakkor jobbak az utolsó negyedévesek: ebben az összevetésben 1,1 százalékos a GDP-növekedést tud felmutatni Magyarország, aminél jobb eredményt csak Románia (5,3 százalék), Bulgária (2,1 százalék), Ciprus (1,4 százalék) és Litvánia (1,2 százalék) ért el. Az Európai Uniós átlag mínusz 0,4 százalék, amiben szerepet játszott Olaszország, Ausztria, Franciaország és Lengyelország jelentősebb visszaesése is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/8. számában jelent meg, február 19-én.
