Több újraindításra is szüksége van a magyar gazdaságnak, és ezekről már most ideje lenne gondolkodni – írta legfrissebb elemzésében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Növekedés-hu-n. A jegybankelnök megdicsérte a külügyet, és új kormányzati szerkezetet és működést sürgetett.
Mint írta, „újra kell indítanunk a 2020-as éveket. A 2010-es éveket egy gyors és sikeres válságkezeléssel indítottuk, most is erre van szükségünk. Akkor a pénzügyi egyensúlyt, most a gazdasági növekedést kell először helyreállítanunk.”
Sorolta a feladatokat: újra kell indítanunk a gazdasági felzárkózás folyamatát. Ki kell jelölni az egyensúlyi pályára való visszatérés idősávját és forrásait. A 2020-ban elromló egyensúlyi mutatókat már 2021-ben és 2022-ben is javítani kell az előző évhez képest. Enélkül aligha lehetséges 2022 után az újabb egyensúlyi fordulat – írta.
„Elsősorban a beruházásoknál szükséges erőteljes, hatékony és célzott beruházási újraindítás. A célzás részeként az állami beruházásoknál kell fordulat, legalább 3000 milliárd forintos teljesítménnyel 2021-ben. A célzás célzásaként az állami beruházásokat döntően két területre érdemes összpontosítani: a lemaradások gyors behozására és az elmúlt évtizedben kiépített előnyök erősítésére” – írta.
Szerinte az újraindítás kulcskérdése, hogy „döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani, hanem előre kell törni a 2020-as évek új technológia forradalma felé”. Hozzátette: ehhez a pénzügyi források rendelkezésre állnak, az eszközöket, döntően a hatékony kormányzati programokat kell megteremteni.
Nagyon megdicsérte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amiért 2020-ban jelentősen bővíteni tudta a külföldi működő tőkeberuházásokat. Hozzátette: „minden új beruházás világszínvonalú új technológiát épít be a magyar gazdaság szerkezetébe. Hasonló fordulatokra lesz szükség az újraindítás keretében minden ágazatban, ezért az állami beruházásokat nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is szükséges megújítani. Ehhez pedig új kormányzati szerkezet és működés szükséges.”
Úgy látja, hogy a fenntartható felzárkózási pálya évi 4-4,5 százalékos növekedést hozhat 2030-ig, amivel közel lehet kerülni az akkori EU-átlaghoz. Ehhez el kell kerülni a közepes fejlettség csapdáját, amikor a magyar gazdaság GDP növekedési üteme 2 százalék körül alakulna évente, amivel beragadnánk az uniós rangsor utolsó negyedébe. A fenntartható felzárkózási pályán a növekedés 75 százaléka a termelékenység emelkedéséből és 25 százaléka a foglalkoztatás bővüléséből eredhet.
Szerinte a 2020-as évtized megnyerésének kulcsa a termelékenység javulása, melyhez „minden olyan tartalékot mozgósítani kell, amit eddig nem vagy csak részben használtunk”. A kormány figyelmébe ajánlotta ehhez saját programjait, vagyis az MNB 330 pontos versenyképességi programját, az 50 pontos válságkezelési és a 10 pontos újraindítási programot. „Bár úgy tűnik, hogy ezekből lehet csemegézni, de nem, mert együttesen mindre szükség van. Bár úgy tűnik, hogy néha kínos a mérések eredménye, de nem, ezek az információk a legjobb barátaink. Már az adat az új olaj, a mérés tényei adják a reformpálya fűtőanyagát. Az újraindítás lényege az újra formálás, a reform” – írta.
Cikkét pedig így fejezte be, üzenve a kormánynak: „ebben az évtizedben az egész világon nagy erő és sok pénz van a kormányok kezében, ezért minden kormánynak érdemes hallgatnia az ősi kínai bölcsességre: A nagy erő körültekintő, okos és bölcs alkalmazása szerencsét hoz.”
Az elmúlt időszakban visszatérően új elemzésekkel jelentkezett Matolcsy György, melyekben többször kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. Február elsején például azt írta, hogy „Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez.” Ezek után sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon megmenthető-e Orbán Viktor „jobb keze”, vagy inkább végleg búcsút vesz tőle a miniszterelnök.
